Az áfa törvény miatt hangos a parlament

Az általános forgalmi adó (áfa) a magyar adórendszer meghatározó eleme, 2008-ban a mintegy 13 ezer milliárd forintra rúgó államháztartási kiadás egyhatodát, több mint 2.100 milliárd forintot az áfa-befizetések fedezik - mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára expozéjában, az áfáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén, kedden a parlamentben.

A benyújtott törvényjavaslat eleget tesz Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének és a kormány szándékai szerint a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítását szolgálja, hogy az adóbevételek növekedjenek, a gazdaság tisztuljon és mindennek eredményeként 2009-ben, az adórendszer átfogó átalakítása keretében bizonyos adóterhek esetében már a mértékek csökkentésére is sor kerülhessen - mondta Tátrai Miklós.

Az áfakulcsok nem változnak, az általános kulcs továbbra is 20 százalék, a kedvezményes mérték 5 százalék marad. Változatlan marad az egyes áruk, szolgáltatások áfakulcsok alá való besorolása is, az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése valamint az adócsalás visszaszorítása érdekében ugyanakkor számos módosításra kerül sor - mondta Tátrai Miklós.

Az államtitkár a kedvező változások között említette, hogy az alanyi adómentesség értékhatára 4 millióról 5 millió forintra emelkedik.A csoportos adóalanyiság kiterjesztése az államtitkár szerint jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket (jelenleg csak hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások választhatják). Kedvező változás, hogy a csoportba tartozó tagoknak ezután nem kell saját bevallást készíteniük, a csoport vallja be és fizeti meg az adót.
Az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó árrés adózás a mostaninál szélesebb körben válik alkalmazhatóvá, azaz nem csak utazási irodák, hanem minden ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó adóalany alkalmazhatja.

Megszűnik az a szabály, amely tiltja az adóhatósági bejelentkezés előtti beszerzések után megfizetett áfa levonását, ami most alapvetően a bejelentkezést elmulasztó külföldi cégeket sújtja.Az áfa visszaigénylésének nem lesz feltétele meghatározott adóalap elérése, vagy tárgyi eszköz beszerzése, ez a negatív adóösszeg nagyságától és a beszerzések pénzügyi rendezésétől függ - mondta az államtitkár.Megszűnnek a bolti kiskereskedelemre vonatkozó külön szabályok, amit korábban a többféle áfakulcs indokolt. Egyszerűsödnek a számlázási szabályok: lehetővé válik a gyűjtőszámlázás, egyszerűsödik a helyesbítő számla.

A feketegazdaság kifehérítését célozza a fordított adózás kiterjesztése egyebek mellett az ingatlanértékesítésre, az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, a kapcsolódó munkaerő- kölcsönzésre. E körben nem a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó fogja megfizetni az áfát, hanem a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő - mondta Tátrai Miklós.

A fiktív adóalanyiság visszaszorítása érdekében láncértékesítés esetén a láncban részt vevők számára egyetemlegessé válik az adófizetési kötelezettség, ha a lánc résztvevői kapcsolt vállalkozások. Ha közülük valamelyik nem fizeti meg az áfát, a lánc bármelyik tagján követelheti az adóhatóság.Az ingatlanértékesítés körében fő szabály marad az ügylet adómentessége, azaz áfát nem kell fizetni és nem lehet levonni. Az adózó azonban a jövőben dönthet úgy, hogy az ingatlanértékesítést adóköteles ügyletként kezeli, ebben az esetben az áfa-fizetési kötelezettség mellett a levonási jog is megilleti.

A jövőben áfa-köteles lesz az építési telek és a két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése. Akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik, ha magánszemély értékesít építési telket és két évnél nem régebbi ingatlant, mégpedig két naptári éven belül négyet: ekkor a negyedik értékesítés adóköteles. Jelenleg a magánszemélyeknek csak akkor kell az ingatlan értékesítése után áfát fizetni, ha az ingatlanértékesítés üzletszerűen történik. Ez nem változott, de az üzletszerű értékesítés definíciója bekerült az áfatörvénybe, a különböző értelmezések elkerülése érdekében - mondta az államtitkár.