Nem változott az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó kamatminimumát. A döntés megfelelt a piaci várakozásnak.

Az év végéig az elemzők változatlan szintet jósolnak a "nem elsőrendű válság" miatt bizonytalan helyzetben, de mivel az euróövezeti gazdasági növekedés lassulását és az euró viszonylagos erősödését most legújabban növekvő infláció kíséri az olaj- és élelmiszerárak miatt, az utóbbi időben mind halványabb az a remény, hogy a bank jövőre, belátható időn belül enyhítésbe kezdhetne. Ennek ellentmond az Európai Bizottság csütörtökön kiadott negyedéves jelentése is, amely a második negyedévi lassulás után "robusztus második félévet", évi átlagban is csak csekély gazdasági lassulást jósol, és megállapítja, hogy a gazdaság korábbiakhoz képest javult rugalmassága és az erős vállalati mérlegek segíteni fognak "kiállni a vihart"'.

A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberi kezdet óta a júniusi a nyolcadik negyedpontos szigorítás volt. Szeptemberben eredetileg újabb negyedpontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord ütemben gyarapodó pénzellátás miatt. Csakhogy augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság", ami átmeneti likviditásszűkével jár.

Az euróövezetben szeptemberben, az előzetes becslés szerint, 2,1 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció az augusztusi 1,7 százalékról, az élelmiszer- és az energiárak miatt. A tizenkét havi infláció 2005. január óta először tavaly szeptemberben csökkent az EKB kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, azóta most szeptemberig nem is haladta azt meg.

Szeptember elején mind az EKB, mind az Európai Bizottság rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését, a "nem elsőrendű válság" esetleges következményeire tekintettel. Az EKB most 2,2-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben idén, júniusban még 2,3-2,9 százalékos növekedést jósolt idénre, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített. Az EKB szerint jövőre a gazdasági növekedés 1,8-2,8 százalék között várható, egyelőre ugyanazt jósolta, mint júniusban, de márciusban még 1,9-2,9 százalékot valószínűsített a jövő évre. Az Európai Bizottság most 2,5 százalékos növekedésre számít idén. Május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, novemberben 2,1 százalékot jósolt erre az évre, a tavalyi, 2,7 százalékos, hatéves rekord ütem után. Az EKB évente 2 százalékot alig meghaladó GDP-növekedést tart csak egészségesnek az árstabilitás számára.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások vezérlik. Most már - az EKB kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához, azzal együtt, hogy az export bővülése is lassult. A második negyedben a beruházások 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévben 7,4 százalékos, a tavalyi utolsó negyedben 5,9 százalékos volt az éves többlet.

Jean-Claude Trichet

A kamatdöntés után az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet is hangsúlyozta sajtójékoztatóján, hogy továbbra is erősebbek az inflációs kockázatok, mint az inflációellenes jelek: a pénz- és a hitelellátás változatlanul élénk, a vállalatok nyereségessége erőteljes, a foglalkoztatás gyorsan nő, a munkanélküliség csökken, de kapacitásszűke is van az eddigi fellendülés miatt. - Mindez, együtt a magas energiaárakkal, a következő hónapokban és a jövő elején 2 százaléknál jelentősen gyorsabb inflációt sejtet - mondta. Ám hozzátette azt is, hogy nőtt a bizonytalanság is, "rendkívüli óvatosságra" van szükség a hitelpiaci fejlemények reálgazdasági hatásának értékelésében. Összességében a fejlemények "nagyon közeli figyelését" ígérte a bank részéről: ez a kulcsmondat az EKB gyakorlatában a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri. Az euró az utóbbi hetekben rekordot rekordra halmozott, de Trichet az ehhez fűzött kamatcsökkentési reményeket is lehűtötte azzal, hogy nyilatkozatában nem tért ki az euró felértékelődésére.