Magántőke fejlesztheti a pályaudvarokat

Vállalkozói pénzből korszerűsödhetnek a vasúti pályaudvarok, legalább is a MÁV elképzelése szerint. Az állomások hasznosítási joga a fejlesztésekért cserébe kerülhetne magánkézbe.

A tervezett összeg kevesebb mint tizede folyt be 2006-ban ingatlan-eladásokból a MÁV-nál - olvasható a Világgazdaságban.

A fő ok a stratégia hiánya és az értékesítések és az ingatlan-rendezések nem kellően alapos előkészítése volt - mondta a lapnak a gazdasági tárca vagyongazdálkodásért felelős főosztályvezetője. Zana Tibor nem kívánta megjelölni a remélt bevétel nagyságát, a MÁV-nál viszont azt mondták, hogy a 2005-ben tervezett 7,4 milliárdból 3,8 folyt be, a 2006-os 9,8 milliárdból pedig 0,6. A vasúttársaságnál azzal magyarázták a helyzetet, hogy az ingatlanokat a korábbi években eladták, az utóbbi időben azokra került sor, amelyek értékesítésének az előkészítése hosszabb időt igényel. Az eladási nehézségek miatt a társaság új ingatlan-stratégiát fogadott el, átszervezte ingatlan-gazdálkodási területét, s ez személyi változásokkal is járt.

A MÁV szerint magántőkéből lehetne a pályaudvarok, állomások utasforgalmi területeit felújítani, átépíteni, a vasútállomási utasszolgáltatásokat kialakítani, korszerűsíteni. Olyan megoldásokat részesít előnyben a MÁV, amelyekben megtartja a befolyását az ingatlanok hasznosítása felett. Jelenleg a magántőke főként a nagy budapesti pályaudvarok iránt érdeklődik (Déli, Kelenföldi, Keleti), ezek fejlesztésének előkészítésére a vasútcég már részben megalapította a projekttársaságokat. A Keleti pályaudvar felvételi épülete kizárólagos állami tulajdonban tartandó műemlék épület, itt tehát eleve nem lehet szó eladásról, csak a hasznosítási jogok meghatározott időre történő átadásáról annak fejében, hogy a befektető fejleszti a pályaudvart.

Több külföldi példa van arra, hogy a vállalkozó csak üzemelteti a pályaudvart. Általában az állomásépület hasznosítási jogát 20-25 évre értékesítik, a fejlesztésekért cserébe. Magyarországon ilyen konstrukcióban kisebb érdeklődés volt a vidéki nagy állomások fejlesztésekor.

Az igazán nagy bevételt a fő üzletágak eladása adná. Ismert, hogy a MÁV Cargo Zrt. értékesítése már folyik. Zana Tibor szerint nem valószínű, hogy a következő lépésben, a már szintén kiszervezett személyszállítás kerülne sorra. A tevékenységhez ugyanis állami támogatás társul, s amíg nem tisztázták egyértelműen, hogy az állam, mint megrendelő, milyen minőségű és méretű közszolgáltatást vár el a személyszállító vasúttársaságtól, és abból mennyit tud finanszírozni a szigorú költséggazdálkodás alapján, addig nincs realitása a MÁV Start magánkézbe adásának.