Nem változik a jegybanki alapkamat

Továbbra is 7,75 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége szerint idén, év végéig 7,00 százalékra, jövő év végéig 6,25 százalékra csökken az alapkamat.

Két javaslat volt a monetáris tanács ülésén: a 7,75 százalékos kamatszint tartása és annak 0,25 százalékpontos csökkentése - mondta Simor András jegybankelnök, a kamatdöntést ismertető sajtótájékoztatón. Az elnök - egy hónappal korábbi ígéretének megfelelően - nem árulta el a szavazati arányokat. Szerinte egyértelmű döntés született, de a tanácstagok nagy része nehezen tudott határozni.

Simor András elmondta: a magyar gazdaságra vonatkozó adatok, így a béralakulást jellemző információk is nagyon "zajosak", nincs egy olyan mutató, amellyel jól lehetne jellemezni a hazai bérek alakulását. Kifejtette: a bruttó bérek a versenyszektorban jobban nőttek, mint ahogy azt a termelékenység növekedése indokolta volna, így "csínján kell bánni az adatokkal".

Az elnök a világgazdaság folyamataira utalva elmondta: a világban is ellentmondásos tendenciák érvényesülnek, a központi bankok ezekre nemegyszer kamatemeléssel reagáltak, így csökken a kamatkülönbözet Magyarország és a világ többi része között, ez is indokolja az óvatosságot.

Simor András a jegybanki megnyilvánulásokat feszegető, bíráló kérdésekre a következőt válaszolta: "nem gondolom, hogy mindenkor minden sajtóorgánumnak jelen kellene lenni". Általánosságban pedig úgy fogalmazott: az MNB kommunikációjában nem célszerű egy-egy adatot kiemelni, rengeteg apró adatból, információból áll össze a kommunikáció, de azt talán el lehetne érni, hogy a piac értékelését jobban lehetne segíteni.

Hozzátette: a monetáris döntések közötti közbenső hónapban valószínűleg aktívabb kommunikációt kellene folytatnia a jegybanknak is. Aláhúzta: "ha valamilyen információra a piac falsul reagál, érdemes megszólalni a hónap közben is, a múlt havi döntés kényes helyzetben született".

Az MNB elnöke a tájékoztatón azt is érintette, hogy a lakosság esetében növekszik a devizahitelek felvétele, a lakosság a fogyasztását úgy bővíti, hogy részben csökken a megtakarítás, illetve a lakosság nagyobb összegű, elsősorban deviza alapú fogyasztási hitelt vesz fel.

Az ezt feszegető kérdésre elmondta: ugyan a lakossági devizakölcsönök felvétele még nincs aggasztó szinten, de azt mindenképpen el kell érni, hogy a lakossági döntéseknél figyelmet fordítsanak az árfolyamkockázatokra, a kölcsönök törlesztő részleteinek esetleges növekedését is bekalkulálják.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a jegybank épp ezért kezdeményezte, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása bekerüljön a nemzeti alaptantervbe, és remélhetőleg jövő ősztől már egyre több középiskolában oktatják a pénzügyi ismereteket.

A monetáris tanács szerint az infláció a jegybank várakozásainak megfelelően alakul. Sőt, szerintük csökkent az inflációs céltól lényegesen eltérő várakozások kialakulásának veszélye. Ugyanakkor döntésük indoklásában megemlítik, hogy folytatódott a gazdasági növekedés lassulása és a versenyszektor bruttó nominálbér-növekedése magasabb a termelékenység változásánál.

A testület lehetőséget lát arra, hogy a jövőben folytassa az alapkamat csökkentését, ugyanakkor a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság miatt óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pályát tart kívánatosnak.

A kamatdöntést követően hirtelen erősödött a forint a bankközi devizapiacon. Pár perc alatt azonban 246 forintról 245,60 forintra esett, majd fél 3-ra 245,75 forint körüli áron stabilizálódott az uniós deviza árfolyama. A forinterősödés azonban csak ideiglenesnek bizonyult és 4 órakor már ismét 245,91 forintos árfolyamon jegyezték az eurót. A kamatdöntés nem befolyásolta a részvényárakat a Budapesti Értéktőzsdén.