Kifizetődő a tevékenységek áthelyezése

A pénzügyi szolgáltató szektor becslések szerint a tevékenység áthelyezésnek köszönhetően 9 milliárd dollárt takarított meg ebben az évben, a múlt évi 5 milliárd dollárhoz viszonyítva. Ennek oka az utóbbi négy évben jelentkező 1800 százalékos létszámnövekedésben keresendő - áll a Deloitte legújabb tanulmányában.

Ma már a pénzintézetek harmada helyezi Kínába egyes tevékenységeit. Az Egyesült Királyság és az USA még mindig élen jár a folyamatban, de Európa rohamosan kezd felzárkózni. A tevékenység-áthelyezésben (offshoring) már nem a Call Centereké a vezető szerep - olvasható a Deloitte [origo]-hoz eljuttatott jelentésében.

A szektor megtakarításai exponenciálisan növekedtek a 2003-ban elért 500 millió dollárhoz képest, miközben a külföldön foglalkoztatott munkaerő átlagos létszáma négy éven belül 150-ről 2700-ra nőtt. Csak az elmúlt évben a vállalatcsoportoknak az alacsonyabb költségszintű országokban foglalkoztatott munkavállalói létszámának átlagos aránya 3 százalékról 6 százalékra emelkedett. Mára a nagyobb pénzintézetek 75 százalékának vannak külföldre kihelyezett tevékenységei, míg 2001-ben ez az arány csak 10 százalék volt. E tendenciában az egyesült királyságbeli és amerikai bankok és tőkepiaci intézmények állnak az élen, de Európa is egyre nagyobb érdeklődést mutat.

A Deloitte kutatásai azt mutatják, hogy a pénzintézetek több mint fele ma már minden egyes külföldre áthelyezett tevékenységen belföldi költségei több mint 40 százalékát takarítja meg. 2004-ben ez a szám még csak 32 százalék volt. A megtakarítások között azonban egyre nagyobb - tevékenységenként 20 és 70 százalék közötti - eltérések mutatkoznak.

Fülöp András, a Deloitte pénzügyi szektorra szakosodott csoportjának vezetője szerint a tevékenységáthelyezés gyorsan érlelődő terület, de a jövőben a legeredményesebb offshoring technikák nem alapulhatnak kizárólag az olcsó munkaerő kihasználásán. A pénzintézeteknek át kell alakítaniuk üzleti folyamataikat, máskülönben előfordulhat, hogy külföldön is megismétlik berögződött belföldi folyamataik hibáit.

Az egy vagy két tevékenységet áthelyező pénzintézetek átlagosan 20 százalékkal kevesebb megtakarítást érnek el, mint a legalább öt tevékenységet áthelyező társaságok. 2003-ban az áthelyezett tevékenységek kétharmada az informatikához kapcsolódott. 2006-ra azonban több mint 80 százalékuk az üzleti folyamatok széles körét foglalta magába.

A tevékenységáthelyezés ma már az üzleti élet majdnem minden területét érinti: egyre jelentősebb a tranzakciófeldolgozás, a pénzügy és a HR területén is. Az olyan tudásfeldolgozási tevékenységek áthelyezése, mint például a befektetési banki analitika és a kutatás szintén felerősödött. Ez is jelzi, hogy a viszonylag taktikai, pusztán az olcsóságot középpontba helyező megközelítést felváltja a minőségközpontúság és a folyamatok fejlesztésének igénye.

A legjobban teljesítő cégek a teljes munkavállalói létszám mintegy 12 százalékát foglalkoztatják külföldön, és átlagosan 55 százalékot takarítanak meg minden üzleti folyamaton. Azon cégek viszont, melyek offshoring programja kevésbé eredményes, jellemzően a létszám kevesebb, mint 5 százalékát helyezik ki külföldre, és rendszerint 32 százalékot takarítanak meg az egyes üzleti folyamatokon. A legsikeresebbek 15 hónap alatt helyezik át egyes tevékenységeiket, a gyengébben teljesítőknek ez 25 hónapig is eltart.

Bár még mindig India az offshoring fő célpontja - világviszonylatban a külföldön alkalmazott munkavállalók kétharmadát Indiában foglalkoztatják -, tarthat tőle, hogy Kína megfosztja trónjától. Kína a külföldön foglalkoztatott munkavállalók egyre nagyobb részét adja. Ma már a pénzintézetek egyharmada működteti back-office (főleg IT) folyamatait Kínában. Jelenleg 200 millió kínai tanul angolul, és ez a hatalmas, képzett munkavállalói tábor az elkövetkező tíz évben India versenytársa lehet. Kína erősödő versenyképessége letörheti a külföldi cégek által foglalkoztatott indiai dolgozók ma még növekvő bérét.