Simor később támogatná a sáveltörelést

A Magyar Nemzeti Bank folytatja a kamatcsökkentést, ha az infláció a bank várakozásának megfelelően csökken, de az enyhítés "konzervatív, mértéktartó" lesz, és csakis "indokolt" esetben várható, idézték Simor Andrást, az MNB elnökét külföldi hírügynökségek kedd délelőtt. A bank 2008 végére, 2009 elejére várja az árstabilitás elérését, tették hozzá, a bankelnököt idézve.

Simor kijelentette, hogy a központi bank és a kormány között nincs egyetértés a forint plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávját illetően, írta a Reuters hírügynökség. A központi bank támogatná a sáv eltörlését, mert az inflációs cél hosszú távon összeütközésbe kerülhet a sávval, írta a Dow Jones hírügynökség, Simor András véleményét idézve. A bankelnök azonban azt is világossá tette, hogy a kérdés egyelőre nincs napirenden."Kétéves távlatban még nem látunk konfliktust, sőt, még nagyobb távlatban sem. Inkább távolabbi időpontra gondolunk, amikor szerintünk a sávot meg kellene szüntetni. Ha valamikor, és ha egyáltalán a kormány is elérkezettnek látja majd az időt, akkor majd megmondja nekünk" - idézte az MNB elnökét a Reuters.

"Úgy véljük, hogy Magyarországon 3 százalékos (tizenkét havi) inflációs szint árstabilitásnak felel meg. Reméljük, hogy 2008 végére, 2009 elejére elérjük az árstabilitást" - mondta az MNB elnöke külföldi tudósítóknak Budapesten. Hozzátette, hogy még 3 százalékosnál kisebb infláció sem fékezné a gazdaságot.

Simor András elmondta, hogy a júniusban kissé gyorsult, és a piaci konszenzust meghaladó infláció megfelelt az MNB várakozásának. Úgy vélte, hogy a forint jelenlegi erőssége az euróval szemben segíti az árstabilitás elérését, és jó a gazdaságnak is, miközben az export erős. "A forint erős, ami jó. Stabil és erős forintra van szükségünk, de nem annyira erősre, ami problémákat okozna a gazdaságnak" - idézte az MNB elnökét a Dow Jones hírügynökség.

Hiba a kommunikációban

"Ha marad az alapvető inflációs forgatókönyv, amire továbbra is számítunk, és nem merülnek fel új kockázatok, akkor feltételezhetjük, hogy a júniusi kamatcsökkentés csupán az első volt" - idézte Karvalits Ferencet, a jegybank elnökhelyettesét a Reuters. Karvalits hozzátette, hogy az enyhítések időzítését és mértékét esetről esetre döntik majd el.

Az elnökhelyettes azt mondta a Reutersnek, hogy a legutóbbi kamatcsökkentést jól fogadta a piac, amennyiben a forint és a kormánykötvények erősödtek, a közgazdászokat csak az időzítés, és nem pedig az enyhítés ténye lepte meg. "Lehetett valami hiba a jegybank kommunikációjában, és ebből tanulnunk kell. Az lehetett a hiba, hogy májusban túlságosan a bérekkel kapcsolatos kockázatokra összpontosítottunk, és nem hangsúlyoztuk eléggé, hogy az alapvető előrejelzésünk rendben van" - idézte véleményét a hírügynökség.

"Láttuk, hogy a KSH negyedéves munkaerő-felmérése a szolgáltatási foglalkoztatás kiigazításának kezdetét jelzi. Ha ez a folyamat a várakozás szerint kitart, akkor a növekvő bérköltségből származó inflációs nyomás csökkenhet a hatékonyság növekedése miatt" - idézte Karvalitsot a Reuters. Azt mondta, hogy a júniusi infláció megfelelt a központi bank várakozásának, és szeptember körül már az infláció meredek csökkenése várható. Karvalits hozzátette, hogy a bank óvatos lesz a jövőben is, erősen figyelni fog minden új tényezőre, amely veszélyeztetheti a középtávon 3 százalékos tizenkét havi inflációs célját, és figyelnie kell a nemzetközi piacok "kockázatétvágyára" is.

Nem a forint ereje irányítja a kamatdöntést

Az MNB-nek törekednie kell a gazdasági növekedési áldozatok mérséklésére, de a fő gondja tartani az inflációs célt, mondta. Karvalits Ferenc úgy véli, tévednek azok a befektetők, akik azt hiszik, hogy a forint ereje irányítja a kamatdöntéseket, jóllehet az árfolyam kétségtelenül jelentős tényező az infláció alakítói között, írta a Reuters.