Próbaper indulhat a termékdíj miatt

Az Európai Bizottság ismét sürgette a magyar kormányt, hogy tegye EU-konformmá a környezetvédelmi termékdíj szabályozását. Elképzelhető, hogy a kifogásolt passzusok miatt hátrányba kerülő piaci szereplők pertársaságot alkotva, bírósághoz fordulnak - írja a Napi Gazdaság.

Rég bírósághoz kellett volna fordulniuk a gyártóknak a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás italcsomagolásokra vonatkozó előírásai miatt - állítják piaci elemzők. Erre lehetőséget adtak volna a korábbi brüsszeli figyelmeztetések, az elmaradt hatástanulmányok, illetve felkészülési idő, a magyar jogrendszerből is levezethető diszkrimináció, de erre eddig mégsem került sor.

Most nem kizárt, hogy a hátrányba kerülő piaci szereplők közül néhányan mégis próbapert indítanak, pertársaságot alapítva - mondta lapunknak Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének főtitkára.

A már 2003-ban megfogalmazott, de kisebb uniós közjáték miatt 2006-tól ketyegő szabályozás kapcsán, óvatos becslések szerint eddig 500 millió és egymilliárd forint közötti "büntető díjtétel" folyt be a központi költségvetésbe. Ez a szereplők forgalmához képest csekélynek tűnik, de az élelmiszer-feldolgozó piacon általánosnak számító 1,3 százalékos nyereségességhez képest már nem az.

Múlt héten ismét megsürgette az Európai Bizottság Magyarországot, hogy alakítsa át EU-konformmá a környezetvédelmi termékdíj szabályozását és szüntesse meg az italcsomagolásokra vonatkozó diszkriminatív és a közösség versenyszabályozásába ütköző részeket. Két hónapja maradt a magyar kormánynak, hogy a korábbi figyelmeztetések után orvosolja a hibát, ellenkező esetben az Európai Bíróságon köt ki az ügy.

A környezetvédelmi minisztérium sajtóosztálya a lap megkeresésére annyit mondott: a figyelmeztetés nyomán jelenleg több tárca írja az állásfoglalását, friss információ a helyzettel kapcsolatban nincs. Azt sem tudták megmondani, eddig mennyi pénz folyt be a környezetvédelmi termékdíj törvénybe iktatott, italcsomagolásokra vonatkozó jogszabálya nyomán a szénsavas és szénsavmentes üdítőket, illetve söröket gyártó cégektől.

A piaci elemzők szerint nem meglepő, hogy erről majdhogynem csak a szakmának van elképzelése; mégiscsak őket érinti az eldobható palackok visszaszorítását célzó szabályozás, de a verseny és az üzleti titkok miatt pontos összeget senki sem árul el. A környezetvédelmi tárca nem mondta meg, hogy mennyire volt sikeres a szabályozás; korábban annyit említettek, hogy egyes területeken beváltotta a hozzá fűzött reményeket, másutt viszont nem.

A gyártók szerint mostanra kiderült, hogy a törvény megbukott. Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta: bizonyíthatóan nem lett kevesebb eldobható palack a polcokon. A brüsszeli intés már senkit sem lepett meg - mondta a Napi Gazdaságnak az elnök -, az ügyben nem is maga az intés a fontos, hanem a négy alapelv, amelyet a magyar kormány, a környezetvédelmi tárca még mindig nem ért.

Az egyik a hatékonyság; az uniós irányelvek szerint, ha egy ilyen súlyú szabályozó nem váltja be a hozzá fűzött várakozásokat, akkor vissza kellene vonni. A másik, hogy be sem lehetett volna vezetni, ugyanis a jogszabályt nem előzte meg hatástanulmány, amely végigvette volna a kibocsátott palackok életciklusát.

A harmadik alapelv, amelyet nem vett figyelembe a szaktárca, hogy a törvény szubjektív célokat szolgál, többek között azzal, hogy vissza akarja rendezni a piacot az újratölthető palackok irányába. Végül: a törvény különbséget tesz visszagyűjtés és újrahasznosítás között, amit nem lenne szabad megtennie az uniós elvek szerint.