Idén két héttel korábban kezdték meg az árpa és a búza aratását a meleg idő miatt, és akár július 10-ére a magtárakban lehet a termény. Az árpa vetésterületének 90 százalékát, a búza harmadát takarították be eddig. A búzatermést 4 millió tonnára várják, ami félmillió tonnával kevesebb a tavalyinál, annak ellenére, hogy a búzát 40, a kukoricát pedig 80 ezer hektárral nagyobb területen vetettek, mint egy évvel korábban. Ennek következtében nem fog enyhülni a piacon a kereslet, és a búza ára a közeljövőben nem csökken a tonnánkénti 30 ezer forintos szint alá - mondta az [origo]-nak Pótsa Zsófia, a gabonaszövetség főtitkára.
Az árakat tovább növelik a világpiacon is csökkenő készletek, mindenütt keresleti piac alakult ki. Az időjárás szinte sehol sem kedvezett a gazdáknak: Ukrajna exporttilalmat fontolgat, Romániában is szárazság van. Kínában megtiltották az üzemanyagok élelmiszer-gabonából történő előállítását. (LINK) Az energianövények termelése, valamint a kukorica ilyen célú felhasználása sok területet von el a művelésből, ami tovább növeli a hiányt és ezzel a piaci árakat.
Április óta meredek emelkedésbe kezdtek a búzaárak a Budapesti Értéktőzsdén. A tonnánkénti 29-30 ezer forintos szintről 38-49 ezer forintra, az egy évvel ezelőtti 26 ezer forintról. Ma már olyan mértékű a hiány, hogy a Dél-Alföldön a kombájn mellől veszik meg a búzát 36 ezer forintért, ami induló árnak nagyon magas. A gépek kapcsán fontos megemlíteni az aratás előtti gázolajár-emelés árfelhajtó hatását is.
A feldolgozott termékekben is megjelenik majd a gabona drágulása, a kenyér, a hús, és a tej ára szinte biztosan magasabb lesz, mert a szereplőknek nincs más választásuk, mint továbbhárítani a fogyasztókra az alapanyagárak emelkedését.
A finomliszt ára egy évvel ezelőtt 54 és 69 forint között volt bolttól függően, míg mostanra 79-89 forint közé emelkedett, pedig januárban még lehetett 63 forintért lisztet kapni.
A malmok áremelésének mértéke még nem ismert, de a pékek többségének helyzete nem tesz lehetővé más választást: tovább kell hárítaniuk azt a kereskedők felé - mondta az [origo] kérdésére Ilonka Boldizsár, a pékszövetség elnöke.
A takarmánykukorica is erősen drágult egy év alatt 27-ről 32-34 ezer forintra. A takarmány tonnánkénti ára ebből következően 5-9 ezer forinttal emelkedett.
Az állattartók nehéz helyzetbe kerülnek ezzel, a takarmányárak növekedése nem gazdálkodható ki. Ennek nyomán már megdrágult a hús Kínában is. Amennyiben a magyar húsiparnak nem sikerül keresztülvinnie az átlagosan 10 százalékos - bizonyos húsfélék esetén 20 százalékos - emelést, akkor sokan csődbe jutnak az ágazatban, annak ellenére, hogy a magyar kormány kiemelt célként emlegeti az állatállomány növelését.
Az év eleji energia- és csomagolóanyag-áremelés mellett a takarmányárak emelkedése miatt kénytelenek drágítani a nyerstej felvásárlási árát a feldolgozók - mondta Besenyei Ferenc, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. Az európai tejhiány miatt külföldi felvásárlók ráígérnek a magyarországi árakra, így az üzemeknek többet kell kínálniuk az állattartóknak, ha meg akarják tartani beszállítóikat. Ez az 5-10 százalékos emelés fogyasztói árakban körülbelül egy hónap múlva jelenik majd meg, az időpont elsősorban az áruházláncokkal folytatott tárgyalások függvénye.
Ennél jobban biztosan nem drágul a tej, mert a fogyasztók pénztárcája nem bírna el ennél magasabb árakat. A terméktanács elnökhelyettese ezt azzal indokolta, hogy december óta megtorpant a tejtermékek fogyasztásának több éve folyamatosan tartó 5 százalékos növekedése. Az emelés hatására, várakozásaik szerint még kevesebb terméket fognak tudni eladni.