Váratlanul csökkent a jegybanki alapkamat

A monetáris tanács 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét. A testület a javuló inflációs kilátásokkal indoklta a lépést. Az elemzőket meglepte a kamtcsökkentés, szerintük a döntés felveti a jegybank hitelességének kérdését.

A monetáris tanács hétfői ülésén, 9 tanácstag szavazott a kamat csökkentésére, ketten a 8 százalékos kamatszint fenntartásra, egy tanácstag pedig 50 bázispontos csökkentésre adta voksát - jelentette be Simor András, a jegybank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

A piaci szerepelőket váratlanul érte a kamatcsökkentés. A Reuters által múlt héten megkérdezett 23 elemzőből 18 úgy vélte, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, öten számítottak 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre. A devizakereskedők közt végzett felmérés szerint 12 kereskedő közül csak kettő várt kamatcsökkentést. Az elemzők nagy része úgy véli, hogy az év végéig 7,00 százalékra, a következő esztendő végére pedig 6,00 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat.

Az elemzők és pénzpiaci kereskedők korábban még vártak júniusra mérséklést, egy részük azonban akkor elbizonytalanodott, amikor az elmúlt hetekben felerősödött a forint árfolyamának ingadozása. Bár a forint újra erőre kapott, a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, amit az okozott, hogy a befektetők kevésbé számítanak kamatcsökkentésre az Amerikai Egyesült Államokban, míg más nagy jegybankok a kamatemelési ciklusban járnak.

Meglepő és felesleges volt most a jegybanki alapkamat csökkentése - mondta az [origo]-nak Barcza György, a K&H Bank elemzője. Szerinte a 0,25 százalékos kamatcsökkentés nem mérsékli az inflációt, miközben a döntés felveti a jegybank hitelességének kérdését. A szakértő szerint az új jegybanki vezetés ezzel megszerezte az első fekete pontját a piaci szerepelőknél.

A jegybank ugyanis a korábbi hónapokban a magas inflációs kilátásokra hivatkozva nem csökkentette az alapkamatot. Most pedig a változatlan inflációs kilátások ellenére a monetáris tanács mégis mérsékelte az alapkamatot. Ráadásul a döntés ellentmond a jegybank elemzői stábja által közöltekkel is.

Barcza György szerint a váratlan döntés egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a monetáris tanács tagjainak jelentős része 250 forint felett akarja látni az euró árfolyamát, és ezért voksoltak az alapkamat csökkentése mellett.

A K&H bank elemzője szerint nagy vita lehetett monetáris tanács hétfői ülésén. Barcza György arra alapozza állítását, hogy az utóbbi hónapokban megszokotthoz képest késve hozta nyilvánosságra a jegybank a kamatdöntés indoklását. A monetáris tanács ülését követőn ugyanis vélhetően módosítani kellett az indoklás szövegét.

Meglepett a döntés - jelentette ki Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője azzal indokolt, hogy a jegybank korábban, így májusi kommentárjában is azt közölte, hogy több bizonyosságot szeretne látni az infláció, elsősorban a gyorsuló bérinfláció hátteréről.

Úgy gondoltam, hogy a monetáris tanács későbbre halasztja a kamatcsökkentést" - jelezte Nyeste Orsolya. Ráadásul a mostani döntés indoklása "nem egyezik a korábban közölt jegybanki véleménnyel" - tette hozzá.

A jegybank saját felmérésen alapuló bérstatisztikáját az elemzők nem ismerik, márpedig a mostani döntésben igen fontos szerepe volt - jegyezte meg az Erste Bank elemzője, s ugyanezt fogalmazta meg a CIB Bank elemzője is. Bedesy Dániel szerint nehéz előre jelezni a jegybank várható döntését, ha nem ismerjük azt a belső bérinflációs modellt, amit az MNB használ.

Bedesy Dániel elmondta: a monetáris tanács mai közleményében megfogalmazott folyamatok - így az inflációs alapfolyamatot megragadó rövidbázisú szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabilitással összhangban álló 3 százalékos szintre csökkent - már májusban is érzékelhetők voltak, s az sem számít újdonságnak, miszerint mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek.