Adósságban úsznak a közintézmények

Vágólapra másolva!
Egy kormánypárti javaslat szerint a jövőben a megelőző jellegre helyeznék a hangsúlyt, és a pénzügyminiszter az eddiginél korábban és nagyobb szabadsággal jelölhetne ki kincstári biztost a túlságosan nagy tartozást felhalmozó állami fenntartású intézményekhez. A költségvetési szervezetek hatvan napon túli adósságállománya ugyanis, tavaly októberre az év eleji szint nyolcszorosára ugrott.
Vágólapra másolva!

Ha az Országgyűlés megszavazza, a pénzügyminiszter a jelenlegi gyakorlathoz képest jóval korábban jelölhet majd ki kincstári biztost az eladósodott költségvetési intézményekhez. Az indítvány szerint a közintézményekhez a jövőben nem csak akkor lehetne kincstári biztost küldeni, ha a hatvan napon túli tartozásuk meghaladja az 50 millió forintot, vagy az intézmény költségvetésében szereplő kiadási főösszeg 3,5 százalékát, hanem akkor is, ha "a költségvetési szerv gazdasági, pénzügyi folyamatai azt indokolják", vagyis még a komoly baj beállta előtt. A megbízást pályázaton elnyerő kincstári biztosnak fel kell tárnia a túlzott eladósodás okait, fel kell számolnia az adósságállományt - olvasható a Népszabadságban.

Az indítvány időzítése nem véletlen. A Magyar Államkincstár adatai szerint a költségvetési szervezetek adósságállománya tavaly, a második félévben meredek növekedésnek indult: míg az év elején 15,26 milliárd forint volt, október végére meghaladta a 35 milliárdot. Kilenc hónap alatt gyakorlatilag az ötszörösére nőtt az átütemezett tartozások összege, a 60 napon túli tartozások értéke pedig a nyolcszorosára.

Az októberi összesítés szerint a legnagyobb, több mint tízmilliárdos összeg az igazságügyi tárcát terhelte. A rendészeti, határőrizeti szervekkel, a BM Központi Kórházzal és a Központi Gazdasági Főigazgatósággal kibővült minisztérium tartozása miatt bizonyos intézkedéseket már korábban is hozott a Pénzügyminisztérium, ám a tartozásállomány tovább nőtt. Tavaly októberben az intézmények 60 napon túli és átütemezett tartozásállománya összességében meghaladta a hárommilliárd forintot. A csúcstartó szervezet szintén a volt Belügyminisztériumból került másik tárcához: a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Elektronikus Kormányzati Központba szervezték be, csaknem hatmilliárdos adósságának nagy részét pedig mára már megszüntették.

A ritka "visszaesők" között van a Pécsi Tudományegyetem, ahová többször kellett kirendelni kincstári biztost. S gondok voltak az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetnél is: októberben 165 milliós, hatvan napon túli és átütemezett adósságról tájékoztatták az államkincstárat.

Hogy most mi lehet a helyzet, arról egyelőre nem lehet pontos számokat tudni. Az bizonyos: félnivaló főként ott van, ahol az intézmény nem igazodik, illetve nem tud igazodni a megváltozott vagy megváltozó finanszírozási feltételekhez. Márpedig az utóbbi időszakban mind a felsőoktatásban, mind az egészségügyben jelentősen módosultak a feltételek.

A szakértők szerint a gondot az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát jelenti, amely az intézmény által korábban ellátott betegek számához köti azt a összeget, amelyet a kórház az egészségbiztosítótól kaphat. Ha ennél több beteget vagy épp túl sok drágán gyógyítható beteget lát el, az ráfizetés. Ez főként ott okoz gondot, ahol bármennyi beteg érkezik is, valamennyit el kell látni a sürgősségi esetekben - ilyenek a súlyponti kórházak.