Kisebb lett a vártnál az államháztartás hiánya

Az államháztartás "maastrichti" hiánya 2006-ban, a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 2163,8 milliárd forint volt, a GDP 9,2 százaléka - közölte hétfőn az Eurosatattal egyeztetett adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.

A hiány mintegy 180 milliárd forinttal kisebb a Pénzügyminisztérium őszi prognózisánál. Az akkor közölt adatoktól való eltérés elsősorban a társadalombiztosítási alapokat érinti, ahol 135 milliárd forinttal kisebb a hiány a prognózishoz képest.

Az államháztartás, azaz a kormányzati szektor adóssága a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján, 2006 végén 15 557,8 milliárd forint volt, a GDP 66 százaléka.

Az euróövezeti országok átlagos államháztartási hiánya tavaly a GDP 1,6 százalékára csökkent az a 2005-ös 2,5 százalékról - jelentették az EU statisztikai hivatalában hétfőn. A jelenlegi 27 EU-tagállam összesített államháztartási hiánya tavaly az össz-GDP 1,7 százalékára apadt a 2005-ös 2,4 százalékról. A legnagyobb arányú hiányt tavaly Magyarországon jegyezte föl a hivatal: a hiány a GDP 9,2 százalékára nőtt a 2005-ös 7,8 százalékról.

Tizenegy tagállamnak volt többlete tavaly - a legnagyobb Dániának: államháztartási többlete a GDP 4,2 százalékára csökkent a 2005-ös 4,7 százalékról -, és további tizenegy országban volt a hiány az előírt 3 százalék alatt.

Tavaly 22 EU-tagállam hiánya csökkent, és öté emelkedett. A magyar közadósság tavaly a GDP 66,0 százalékát tette ki a 2005-ös 61,7 százalék után, az EU statisztikai hivatala szerint. Az EU-beli alapszabály legföljebb 60 százalék. A legkisebb arányú közadósságot tavaly Észtországban jegyezték föl, 4,1 százalékosat a 2005-ös 4,4 százalék után. A legnagyobb arányú közadóssága tavaly Olaszországnak volt, 106,8 százalékra nőtt a 2005-ös 106,2 százalékról. Tíz EU-tagország közadóssága volt több tavaly az előírtnál.