A járulékbevételek felpörgésével kapcsolatban elégedettségét fejezte ki Veres János pénzügyminiszter. A miniszter szerint "látható a szigorú tb-ellenőrzés hatása, többen felébredtek, hogy van járulékfizetési kötelezettségük", ami az elért többlet egyik fő magyarázata lehet - írja Napi Gazdaság.
Az APEH hét eleji közlése szerint az új minimum járulékalap ellenőrzéséből az első negyedévben már összejött 2,8 milliárd forint. A közel 15 ezer revízió által feltárt járulékfizetési elmaradás értéke, a tavalyi év hasonló időszakához képest 46 százalékkal volt magasabb. Az adóhivatal saját közlése szerint is kiemelten kezeli a területet, azaz szigorították az idén 131 ezer forintnál kisebb összeg utáni járulékfizetések valóságtartalmát.
Ezzel együtt a nominális járulékbevétel-emelkedés elsősorban a terhek növelésére vezethető vissza. A járulékemelések részletes költségvetési hatását ugyanakkor még a PM által összeállított konvergenciaprogram sem mutatja be, eltekintve az erre az évre várható 2 milliárd forintos nyugdíjjárulék-bevételi többlettől. A járulékemelések várt hatását illetően így vissza kell ásnunk a tavaly júniusban meghirdetett Új egyensúly programig. Az azóta néhány ponton változott, de nagyságrendileg érvényesnek tekinthető előrejelzések szerint a járulékalap szélesítésétől 2007-ben mintegy 80 milliárd forint többletbevételt várt a kormány. A nyugdíjas vállalkozók kötelező járulékából 9, míg a munkavállalók egyéni járulékainak emeléséből újabb 220 milliárd forintos bevételnövekedést vártak. E számokat illetően időarányosan tehát már nem annyira kedvező a kép, mint amilyet az előző évvel való összehasonlítás mutatott. Igaz, itt a legnagyobb sokk, az április elsejével az egészségügyi ellátórendszerben bevezetett online járulékfizetés-ellenőrzés motiváló hatása még várat magára.
A bevételnövekedésnek az lehet a magyarázata, hogy a korábban tervezettnél várhatóan magasabb infláció miatt megugrottak a nominális fizetések is. A tavaly év végén elfogadott költségvetési törvény 6,2 százalékos, éves átlagos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulált, ugyanakkor a makroelemzői konszenzus 7 százalék fölötti értéket valószínűsít. Az év elejének kereseti adatai így csak részben támasztják alá a gazdaság kifehérítésére vonatkozó kormányzati reményeket, a járulékterv teljesüléséből a megugró infláció is kiveheti a részét.