Áruházak és telefoncégek is hitelezhetnek

Áruházláncok és mobiltelefon-szolgáltatók is közvetlen hitelnyújtó szervezetté válhatnak az Európai Unióban, anélkül, hogy erre külön banki leányvállalatot kellene létrehozniuk. Így döntöttek az EU-tagállamok pénzügyminiszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon.

A miniszterek olyan új szabályokról állapodtak meg, amelyek megkönnyítik az unió területén a határokon átnyúló bankfúziókat. Egy másik egyezség szerint a jelenlegieken kívül új szereplők is foglalkozhatnak majd hitelnyújtással, a fogyasztók számára egyszerűbbé, olcsóbbá válhat a pénzátutalás, illetve a külföldi bankkártyahasználat.

A fúziókkal kapcsolatos új szabályozás 2009-ben lép életbe. Az illetékes szervek csak a következő öt szempont alapján vizsgálhatják a tervezett fúziókat, felvásárlásokat: a vásárló reputációja, pénzügyi helyzetének szilárdsága, a jövendőbeli egység vezetőinek reputációja és tapasztalata, az EU-direktívák tiszteletben tartása, illetve az, hogy fennáll-e a pénzmosás, vagy a terrorizmus-finanszírozás kockázata.

Ráadásul a központi bankoknak, vagy más szabályozó szerveknek ezentúl gyorsabban kell véleményt mondaniuk a fúziós tervekről (3 hónap helyett 60 nap alatt), és csak egyszer kérhetnek pótlólagos információkat, ami további 20 nappal tolja ki a válaszadási időt.

A piaci fizetési szolgáltatásokról szóló EU-irányelv kapcsán a miniszterek olyan megoldást találtak, amely lehetővé teszi, hogy új szereplők, például áruházláncok, mobiltelefon-szolgáltatók is közvetlen hitelnyújtó szervezetté válhassanak, anélkül, hogy erre - mint jelenleg ez kötelező - külön banki leányvállalatot kellene létrehozniuk.

Ugyanakkor az új szabályozás védi az ágazat mai résztvevőit a tisztességtelen versenytől: ezért az új szereplők csak akkor adhatnak hitelt, ha az vásárláshoz kötődik (például egy új termék vételét finanszírozhatják így), s az így kapott összeget az illetőnek maximum 12 hónap alatt vissza is kell törlesztenie. Ráadásul ezeket a hiteleket az adott intézmény csak saját pénzeszközeiből nyújthatja, a vevőktől kapott összegekből nem.

A megállapodás szerint ezeknek a cégeknek - szolgáltatásaiktól függően - minimum 20 000, 50 000, vagy 120 000 eurós tőkével kell majd rendelkezniük. S ezek a szolgáltatások továbbra is az egyes tagállamok fogyasztási jogszabályai alá tartoznak majd.

Veres János pénzügyminiszter a tanácskozás után újságíróknak elmondta, hogy e témában nagy vita volt, s végül a benyújtott javaslatot két pontban kiegészítették. Ennek megfelelően pontosíthatják a minimumtőke-követelményt, illetve a verseny jótékony hatása mellett a fogyasztóvédelmi garanciális szabályokat is beépítenek, ami Magyarország számára nagyon fontos - mondta a pénzügyminiszter.

Egyébként a most elfogadott tervezet - amely az elképzelések szerint 2009 novemberében fog életbe lépni, s utána 3 évvel felülvizsgálják - az "egységes eurós fizetési piac" (SEPA) jogi kereteként szolgál majd.

A SEPA lehetővé teszi a magánszemélyeknek és a cégeknek, hogy bankkártyával, vagy átutalással 31 európai országban (az EU plusz Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Izland) ugyanolyan feltételek mellett fizessenek az euróval, mint ahogy azt saját hazájukban teszik. A procedúrákat harmonizálni, egyszerűsíteni fogják, a költségek pedig elvileg kisebbek lesznek majd az ügyfelek számára.

[origo]/MTI