Simor:a gazdaság jövőre 2,4 százalékkal nő

Az elmúlt évre visszatekintve elmondható, teljesen indokolt volt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának óvatossága kamatdöntéseikor - mondta Simor András, a jegybank elnöke év végi nyilatkozatában.

A nyersanyagárak és az élelmiszerek drágulása következtében, valamint az amerikai jelzálogpiaci problémákból kiinduló kockázati prémiumok emelkedése miatt, indokolt volt az óvatosság. A jegybank nem rövid távon akarja leszorítani az inflációt, mindazonáltal, a jegybanknak a törvényben meghatározott, elsődleges feladatára, az árstabilitás elérésére és fenntartására kell koncentrálnia erőit.

Simor András emlékeztetett: az idei évben a gazdasági növekedést leginkább az fogta vissza, hogy visszaesett az állami, önkormányzati szektor növekedési hozzájárulása, a központi beruházások csökkenése miatt erőteljesen visszaesett az építőipar teljesítménye, ez hatott a többi ágazatra is, emellett igen gyenge teljesítményt nyújtott a mezőgazdaság, ami az idei, évek óta a legsúlyosabb aszálynak tudható be.

Ezekre a tényezőkre a monetáris politikának nincs igazán hatása, így a jegybank vezetése jobbnak látta, ha az infláció, és ezen belül különösen a nyersanyag és élelmiszer áremelkedések miatt esetlegesen megemelkedő inflációs várakozások visszafogására összepontosít" - hangsúlyozta az elnök, hozzáfűzve: az MNB változatlanul azt tartja legvalószínűbbnek, hogy 2009 végére 3 százalék körüli szintre csökken a pénzromlás üteme.

Simor András az idei év egyik jelentős eredményének azt tartotta, hogy kiegyensúlyozottá vált a kormány és a jegybank kapcsolata, sőt, kifejezetten jó munkakapcsolat alakult ki a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB szakemberei között. Ezzel együtt vannak bizonyos kérdések, amelyeket eltérően ítélünk meg, például a gazdasági hosszabb távú növekedését illetően - ismerte el.

Az évezred elejétől 4 százalék körüli növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, e mögött azonban expanzív költségvetési politika állt. E költekezési szint nélkül a magyar gazdaság a korábbi években is vélhetően alacsonyabb ütemben bővült volna, holott a környékbeli országok, Lengyelország, Csehország 5-6 százalékkal növelik bruttó hazai terméküket, nem beszélve Szlovákiáról, amely még nagyobb növekedési ütemet produkál.

Az MNB véleménye szerint a magyar gazdaság jövőre 2,4 százalékkal nő, ez kevesebb, mint a PM 2,8 százalékos prognózisa.Simor András szerint komplexen kell figyelni az eltérő növekedési trendeket, és különös figyelmet kell fordítani az ország versenyképességét már hosszabb ideje gátló tényezőkre. Ide sorolta például, az adórendszer és az újraelosztás nagyságának kérdését, a foglalkoztatás viszonylag alacsony szintjét és azt, hogy a belső piac néhány jelentős szegmensében a gazdasági verseny elégtelen.

Simor András emlékeztetett, hogy a nemzetközi tapasztalatok gyakran valóban azt mutatják, hogy ha a költségvetés szigorít, akkor az lehetőséget ad lazább monetáris politikára. Azonban az is fontos kérdés, hogy a költségvetési szigorítás milyen szerkezetben valósul meg - mondta, utalva a PM részéről az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatokra, miszerint az idei restriktív költségvetési politika mellett a monetáris politika kevésbé szigorú is lehetett volna.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a költségvetési szigorítások általában az infláció mérséklődésével járnak együtt, de nálunk épp az ellenkezője történt: miközben a költségvetés szűkítette a keresletet, az infláció, a kiigazítás sajátos szerkezetének következtében, megugrott, olyannyira, hogy áprilisban már 9 százalék körül volt, és, részben ennek köszönhetően, az év egészében is 8 százalék körüli pénzromlás várható - emlékeztetett az elnök.Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy az államháztartási hiány csökkentése terén a kormány nagyon jelentős eredményeket ért el.

A parlament által elfogadott költségvetési törvény alapján reálisnak mondható, hogy jövőre az egyenleg további 2 százalékponttal javul, azaz 2008 végére a GDP-arányos államháztartási deficit várhatóan 4 százalékra csökken. Mindemellett kívánatos lenne, hogy a költségvetés kiadási oldalán további olyan változások történjenek, olyan ösztönző rendszerek, automatizmusok alakuljanak ki, amelyek az eddigiektől eltérően, egyedi sokkszerű intézkedések nélkül is tartósan megalapozzák az alacsony államháztartási deficitet.