Megtévesztő reklámokért büntették a CIB-et

Nem megfelelő tájékoztatást adott hitelkártyatermékeiről a CIB Bank Zrt. - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A pénzintézetnek emiatt 15 millió forint bírságot kell fizetnie. A döntés egy piactisztító vizsgálatsorozat része, melynek során a GVH a mostanival együtt eddig nyolc pénzintézetre összesen 381 millió forint bírságot szabott ki.

A versenyhatóság 2006 decemberében indított eljárást a CIB Bank Zrt. ellen, mert észlelte, hogy a bank 2001 óta egyes reklámjaiban a fogyasztókat megtévesztő módon adott tájékoztatást a hitelkártyái kamatmentes használatáról.

A kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem - írja a GVH az [origo]-hoz eljuttatott közleményében. A kamatmentesség eléréséhez szükséges az is, hogy a fogyasztó a teljes tartozását megfizesse, amin nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszegét, hanem a bank felé a hitelkártya-jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozást érteni kell. A kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles. Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad ("akár x napig kamatmentes"), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon 1 nappal csökken.

Mivel a CIB hitelkártya-hirdetései a fenti elvárásoknak nem feleltek meg, alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. A jogsértés miatt a CIB Banknak 15 millió forint bírságot kell fizetnie. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság tekintettel volt arra, hogy a CIB a hitelkártyapiac jelentős szereplője, megtévesztő reklámjait hosszú időn át juttatta el a fogyasztókhoz és azok elkészítésére és közzétételére jelentős összegeket fordított. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a banki dokumentumokból a szerződés megkötése előtt a fogyasztó megfelelő információkhoz juthatott. A GVH tekintetbe vette továbbá, hogy az eljárás ideje alatt a CIB magatartása több tekintetben is kedvezően változott.

A GVH először 2006 tavaszán indított eljárást az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank 2003 októberétől kezdve nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 2006 szeptemberének végén 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya-hirdetések visszaszorítása érdekében. Eddig a most lezárton túl a K&H 15 millió, a Citibank 20 millió forintos, az Erste Bank 2 millió, a Raiffeisen Bank 9 millió, a Budapest Bank 12 millió forint, a Cetelem Bank pedig 8 millió forint bírságot fizetett. Időközben kiderült, hogy az OTP az elmarasztaló GVH-határozat ellenére sem változtatott a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatán, ezért a bank november végén újabb 200 millió forintos bírságot kapott.