Újabb befektetők álltak az OMV mellé

Nyilvános levélben szólítja föl a Mol-menedzsmentet az OMV-vel való tárgyalások felvételére a magyar olajcég részvényeit is kezelő befektetési alap. A levél szerint Magyarországnak mint EU-tagnak el kell fogadnia a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokat.

Piaci elemzők szerint nincs reális esélye annak, hogy a magyar állam ismét részesedést szerezzen a Molban, az osztrák gazdasági miniszter erre vonatkozó hétvégi ötletét a Mol és az OMV közötti kommunikációs harc részének tekintik. A Mol 25 százalékának felvásárlása a részvények jelenlegi piaci árfolyamán mintegy 790 milliárd forintba kerülne.

Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője nem gondolja, hogy egy ilyen lépésnek bármilyen reális esélye lenne. A magyar kormány inkább törvényi úton próbálja meg szabályozni a Molban való befolyásszerzést - mondta a szakértő, utalva a Parlament előtt lévő Lex Molként emlegetett törvényjavaslatra. Az osztrák miniszter felvetését a kommunikációs háború részének tekinti, válaszul a Molnak arra az indoklására, hogy azért is elutasítja az egyesülést, mert az OMV-ben állami részesedés van.

Herczenik Ákos szerint az OMV lépése arra jó volt, hogy nyomást gyakoroltasson a Mol-menedzsmentre a független befektetők által, hiszen ez az OMV pozícióját erősíti. A szakértő ugyanakkor úgy véli: az OMV-nek továbbra sincs reális esélye arra, hogy megszerezze a kontrollt a Molban. Az elemző nem gondolja, hogy a nyomásgyakorlás hatására akár a Mol menedzsmentje, akár a magyar kormány megváltoztatná az álláspontját.

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője úgy fogalmazott: az, hogy a kormány a privatizáció után visszavásárolja magát a Molba, szembemegy mindenfajta törvényi szellemiséggel. Az ötletet ő is a kommunikációs harc részének tekinti, amelyben az OMV és az osztrák kormány azt akarja hangsúlyozni, hogy az osztrákok által szorgalmazott OMV-Mol együttműködésben egyenlő felek megállapodásáról van szó.

Sarkadi Szabó Kornél is úgy látja, hogy az effajta nyomásgyakorlásnak nincs hatása. A kisebbségi tulajdonosok továbbra sem tudnak semmit tenni, a tíz százalékos szavazati korlát miatt nem tudnak többségbe kerülni a közgyűlésen, hiszen a Mol-menedzsment és a "baráti kezek" a Mol 42 százalékát ellenőrzik. Az OMV mellett eddig kiálló befektetők pedig összesen nem birtokolnak öt százalékot a Molban - mutatott rá az elemző.

Mindkét elemző az Európai Unió felől érkező állásfoglalásban látja a szituáció megoldását. Egyetlen esélye van annak, hogy az OMV célt érjen: ha az EU úgy foglal állást, hogy ez a fajta protekcionizmus akár a menedzsment, akár az állam részéről a szabad tőkeáramlást akadályozza - mondta Herczenik Ákos.