Jó üzlet a légszennyezés csökkentése

Az éghajlatvédelmet szolgáló Kiotói jegyzőkönyv szabályainak megfelelően Magyarország 1985 és 2012 között várhatóan mintegy 100 millió tonna üvegházhatású gázt "spórol meg", amit más országoknak értékesíthet, vagy későbbi időkre tartalékolhat - mondta Rábai Mónika, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója egy budapesti konferencián.

A szakértő utalt arra, hogy a nemzetközi egyezmény Magyarországnak 6 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő, ami többszörösen túlteljesül. Ennek elsődleges oka az, hogy Magyarország esetében a '80-as évek közepének, "kormos", nehézipari korszakát vették alapul. A túlteljesítés mértéke szén-dioxid egyenértékben kifejezve majdnem megegyezik az ország egy évi teljes üvegházhatású gázkibocsátásával.

A speciális kvótákra, úgynevezett AAU egységekre váltható kibocsátás-csökkenés állami vagyonnak számít. Az ezzel való gazdálkodásról kormányrendelet készül, amely várhatóan januárban lép életbe - közölte Rábai Mónika. A tervek szerint környezetvédelmi, energiahatékonysági célokat lehetne finanszírozni a vagyonból.

Felemás mérleg

Magyarország már tagja az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének, amelyben szén-dioxid kibocsátási egységekkel lehet tőzsdei rendszerben kereskedni. Ennek lényege, hogy az érintett vállalatoknak év végén rendelkezniük kell az adott év alatt kibocsátott szén-dioxid mennyiségének megfelelő számú kvótával, ha ez nem teljesül, bírságot fizetnek. A cégek egymás között is kereskedhetnek az egységekkel, amelyik például csökkentette a szennyezést, az eladhatja a fölössé vált egységeket a rászoruló vállalatoknak. Ebből a bevételből pedig elvileg további zöld beruházások is finanszírozhatók.

Az első, 2005 és 2007 közötti periódusban a magyar cégek évi 31,7 millió tonnának megfelelő kibocsátási egységet kaptak. Erre a periódusra a Nemzeti Kiosztási Terv értelmében a teljes mennyiség 2,5 százalékát térítés ellenében, jellemzően aukción lehet kiosztani. Az első, bevallottan próbaidőszak alatt a kiosztott egységek száma meghaladta a valódi kibocsátást, ezért túlkínálat alakult ki, ami az egységek drasztikus árcsökkenéséhez vezetett.

A következő, 2008-tól induló időszakban már kevesebb kvótát osztanak ki, hogy a rendszer reálisabb árakat alakíthasson ki, ezáltal nagyobb ösztönző erőt jelenthessen a kibocsátás csökkenétésére.

[origo]/MTI