Luxusnak számít a rakott krumpli a menzákon

Vágólapra másolva!
Az iskoláknak és az óvódáknak is szállító, közétkeztetéssel foglalkozó cégek 10-15 százalékos drágulást terveznek januártól. Az elmúlt hónapok élelmiszerár-emelkedéseit idén az intézményekkel megkötött éves szerződés miatt már nem tudják a cégek érvényesíteni. Ehelyett az adagokon csökkentettek, vagy olcsóbb menüt kapnak a gyerekek, ami azt is jelenti, hogy kiszorulnak az étrendből a húsok és a gyümölcsök.
Vágólapra másolva!

A beszállítók egy része már az iskolakezdés után rögtön jelezte, hogy az élelmiszerek drágulása miatt árat emelnének. Az iskolák többsége azonban ragaszkodik az érvényben lévő szerződésekhez, amelyek szerint az év végéig kötött áron kapják a gyerekek az ebédet.

Ennek alapján nem drágult az iskolai ebéd szeptemberben Budapest több iskolájában sem. Zsugorodtak viszont az adagok, eltűnt az úgynevezett harmadik fogás, amit az egészséges táplálkozás miatt vezettek be. Szeptember óta nincs gyümölcs, sütemény, de gyümölcslé sem jár. Sőt egyes cégek mellőzni kényszerülnek a ma már drágának számító rakott krumplit is, helyette az olcsóbb diós vagy mákos tészta kerül az asztalra.

Forrás: MTI

A tészta messze nem annyira népszerű, mint a "husikrumpli"

Ugyancsak kisebb az adag az úgynevezett húsos főételekből is. A főzelék mellé pedig inkább tojást vagy csak egy szelet kenyeret kapnak a nebulók, a feltét árát ugyanis nem bírják a jelenlegi nyersanyag-normatívából kigazdálkodni a cégek.

Nem egy iskola januártól az eddiginél költségkímélőbb megoldást keres januártól, így várhatóan több helyen megszűnik a helyi konyha, helyette csak melegítőkonyhát tartanak fenn (a megyeszékhelyeken például az önkormányzatok inkább a saját konyhát részesítenék előnyben). Ez azonban annak veszélyével jár, hogy hízlalőbb, kevésbé egészséges ételeket kapnak a diákok, mivel ezek olcsóbban előállíthatók - főként ha saját konyhán készülnek - és az iskolákat is szorítják a költségvetési korlátok.

"Mégsem lehet tésztát tésztával"

Az adagokat azért kellett csökkenteni, mert az iskolákkal megkötött szerződés szerint nem változtathatunk az árakon - mondta az [origo]-nak a Sodexho üzemeltetési igazgatója. Tátrai István szerint viszont mégsem ehetnek a gyerekek tésztát tésztával, a változatosságnak meg kell maradni, így sok választásuk nem marad.

Kaposváron az egyik beszállító már levelet is küldött az egyik középiskolának, hogy árat emel. Az iskolaigazgató szerint a beszállító ezzel szerződést szeg, mert egy évre vállalta a kötött árat, vagyis áprilisig nem emelhetne. Így a beszállító tavaszig vélhetően az előállításon spórol.

Ugyancsak az adagok csökkentésében látja a kiutat a legnagyobb fővárosi közétkeztetéssel foglalkozó cég, a Junior Vendéglátóipari Zrt. A jelenleg napi 80-85 ezer adag ebédet - aminek több mint 80 százaléka iskolai ebéd - elkészítő társaság kereskedelmi igazgatója, Palánkai Péter szerint a norma összege mindenhol adott, így muszáj az alapanyagokon spórolni.

Mekkora legyen az adag?

A szállító cégek kétségkívül nincsenek könnyű helyzetben, az élelmiszeripari alapanyagok árai nemcsak jelentősen emelkedtek az elmúlt hónapokban, hanem a kilátások sem túl bíztatóak. A rögzített árakon kötött szerződések pedig megkötik a kezüket, legalábbis, ami az áremelést illeti. A liszt ára 2004 óta 71, csirkemellé 29 százalékkal nőtt, míg a csirkecomb 27 százalékkal drágult, és a normatíva már messze nem fedezi a költségeket.

Ugyancsak nehézségeket gondot okoz a "korosztálytól függő egészségügyi mennyiség" fenntartása, magyarul az hogy mekkora legyen egy adag. A cégek az adagok megkurtítása mellett elhagyni kényszerülnek bizonyos, drágábban elkészíthető ételeket, ezentúl például bizonnyal lényegesen kevesebb krumpliból, vagy húsból előállított fogás szerepel a menükártyán. A Junior januártól mindezzel együtt 10-12 százalékos áremelést tart indokoltnak.

Forrás: MTI

Sütemény ritkán van az iskolai menzákon

Az iskolai étkeztetés egyébként zsugorodó piac, a felmérések szerint 1990 óta számottevően visszaesett az iskolai menzán étkező diákok száma. Az általános iskolában a 60 százalékot, a középiskolában pedig a 20 százalékot sem éri el a befizető tanulók aránya. A fővárosi piac mintegy hetven százalékát a Junior uralja, kisebb részben a Sodexho, a maradékon pedig három kisebb cég osztozik.