Abramovicsnak a Malév Európa kapuja

Borisz Abramovics azért vette meg a Malév 49 százalékát, mert így orosz társaságait az európai hálózatba integrálhatja, és meggyőződése, hogy a Malév két-három éven belül nyereséget fog hozni - nyilatkozta az orosz üzletember a Kommerszant című moszkvai lapnak.

Abramovics elmondta, szeretnének integrálódni az európai desztinációs hálózatba, de ehhez nagyon sok idő kell. Ezért olyan társaságot kerestek megvételre, amelynek "megfelelő az útvonalhálózat-ideológiája", mondta Abramovics.

"A Malév 54 országba repül, van 28 fiatal Boeingje. Persze kis társaság, és nem tud konkurálni a Lufthansával és társaival. Az is érthető, hogy miért adták el: mert nem jövedelmező" - mondta Borisz Abramovics. Mindezt azonban nem tartja kritikusnak. "Minden megváltozik, amint összekötjük az orosz desztinációinkkal, és hozzátesszük a transzfert. Más lesz a kihasználtsága, és két-három éven belül nyereséges lesz" - mondta.

A Malév segíthetne az AirUnionnnak a repülőgépparkjával is, mivel a holdingnak már most is több repülőgépre lenne szüksége, és a hiány a továbbiakban csak nőni fog - tette hozzá. Ezért Abramovics elmondása szerint már fel is vetette az orosz közlekedési minisztériumnak: engedélyezzék az orosz légitársaságnak, hogy külföldi partnerei gépeivel repülhessen.

Előzmények

A magyar nemzeti légitársaság eladásáról februárban írta alá a szerződést az ÁPV Zrt. és az AirBridge Zrt., Abramovics érdekeltsége. A Malév 3,598 milliárd forint értékű jelképes törzsrészvényeinek 99,95 százaléka 200 millió forintért került az új tulaj birtokába. Az új tulajdonos által vállalt teljes befektetés értéke azonban a Malév hiteleinek átvállalásával együtt eléri a 102 millió eurót (26 milliárd forint). A szerződés aláírását követően a vevő minimum 50 millió eurós tőkeemelést vállalt, amelynek első részletéről, 20 millió euróról a Malév közgyűlése nem sokkal később döntött is.

Sikertörténet

Amikor Borisz Abramovics a Malév nyereségessé tételéről nyilatkozik, nem a levegőbe beszél. Abramovics 28 éves korában a krasznodari polgári repülési igazgatóság főmérnöke lett, majd 1995-ben ikertestvérével, Alekszandrral létrehozta a Szibaviatransz nevű légitársaságot, amelyhez krasznodari fémipari gyárak tulajdonosai adtak két repülőgépet - egy JAK-40 és egy AN-32 típusút -, a Jenyiszej bank pedig kidolgozta a beruházási programot: a társaság öt év alatt az első húsz közé került Oroszországban, és Abramovicsék megvették az összes részvényt.

A Krasair igazgatói székébe Borisz Abramovics 1998-ban ült be. A társaság igen rossz állapotban volt, 45 gépéből mindössze tíz repült, többnyire összesen két útvonalon. Ötévi munkával talpra állították a céget, amelynek ezalatt megszerezték a 40 százalékát. Abramovicsék társaságai 2006-ban már 4,9 millió utast szállítottak. Néhány éve társaságaikat az AirUnion holdingban egyesítették.

[origo]/MTI