Már mutatkoznak a reformfáradtság jelei

A vártnál is jobban működik a magyar kormány deficitcsökkentő programja, a költségvetés szerkezeti reformjának kilátásait azonban a kormánypártok most már érzékelhető "reformfáradtsága" rontja, áll az egyik vezető londoni befektetési ház, a Goldman Sachs (GS) pénteki térségi elemzésében, amely jelentősen visszaveszi a cég idei és jövő évi magyarországi államháztartásideficit-előrejelzését.

A Magyarországról szóló fejezetben azt írja a pénzügyi szolgáltató jelentése: a költségvetési fegyelem és a bevételnövekedés mértéke egyaránt jobb, mint amit a ház korábban várt. A GS ezért az idei (ESA-szabvánnyal számolt) államháztartási hiányprognózisát 6,4 százalékról 6,1 százalékra, a jövő évit 5 százalékról 4,5 százalékra szállítja le.

Valószínűtlen ugyan, hogy 2008-ban a kormány sok új költségvetési intézkedéssel állna elő, de a visszafogott költekezés és a bevételek folytatódó növekedése így is a hiány további csökkenését fogja eredményezni.

A költségvetési oldal következő másfél évét övező derűlátással szemben azonban a ház "aggodalommal szemléli" a szerkezeti oldalon érzékelhető reformfáradtságot, amelynek részben a kormánypártok népszerűtlensége az oka. Bármely nagyszabású, politikailag nehezen kivitelezhető szerkezeti reformprogramra már csak jövőre van lehetőség, utána "bezárul ez az ablak", áll a Goldman Sachs elemzésében.

A befektetési csoport szerint ugyanakkor a szerkezeti reformok még messze nincsenek befejezve, és az állami kiadások aránya is még mindig túl magas, meghaladja a GDP-érték 50 százalékát. Az egyes már bevezetett intézkedésekről jövőre tartandó népszavazás is valószínűleg "eltérítő hatással" jár, és tovább gyengítheti a kormány elszántságát.

A Goldman Sachs nem először ír a távolabbi költségvetési kilátásokat rontó "reformfáradtságról", amely más nagy londoni házak szerint a kelet-európai EU-térség egészére is jellemző. A Standard & Poor's, a világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítője elemzésében azt állapította meg, hogy a jelenlegi politikai környezet és a reformfáradtság miatt a négy közép-európai EU-gazdaság egyikében sem várható különösebb lelkesedés a további mélyreható költségvetési konszolidáció iránt, és ez korlátozhatja a térség adóskockázati besorolásainak javítását. Az S&P szerint a négyek közül még Magyarország számít a "figyelemre méltó kivételnek", mivel itt a legnagyobb a konszolidációs lendület.

A növekedési kilátásokról a Goldman Sachs pénteki elemzése azt írta: a magánszektorbeli beruházási tevékenység "nagyon gyenge", a nettóexport azonban a vártnál nagyobb mértékben javult, részben éppen a beruházásokhoz kapcsolódó import gyengesége miatt.

A GS előrejelzése szerint az éves összevetésű GDP-növekedés a negyedik negyedévben fogja elérni a mélypontját, 2 százalék körüli értéken. A beruházások gyengesége azonban - mivel korlátozólag hat a hasznosítható termelési kapacitásra - felveti azt a kockázatot, hogy a növekedés még jövőre is lanyha lesz.

A Goldman Sachs 2007 egészére 2,3, 2008-ra 2,7 százalékos magyarországi GDP-növekedéssel számol. Ezek egyébként már emelt előrejelzések, mivel a ház korábbi becslése 2,0, illetve 2,4 százalékos idei és jövő évi növekedést valószínűsített.

A pénzügypolitikai kilátásokról az elemzésben az áll, hogy az MNB - jóllehet várhatóan óvatos marad az alapállása - a GS várakozása szerint a jelen enyhítési ciklusban még 1,25 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, amivel 2008 első negyedére 6,5 százalékig süllyed a jegybanki alapkamat.

Az infláció a márciusi 9 százalékos tetőzésről szeptemberre - a bázishatások belépésével - 5 százalék körüli szintre lassul, onnan azonban már sokkal fokozatosabb lesz a csökkenés.