Hernádi: Nincs értelme a Mol-OMV egyesülésnek

Nincs értelme annak, hogy a régió vezető olajvállalatai egymással folytassák a régió olajiparában az elmúlt időben lezajlott konszolidációt - jelentette ki Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kedden újságíróknak. A konszolidáció ugyanis a hatékonyság növelése nélkül semmit sem ér, ez pedig ezekben az esetekben nem valósulna meg - tette hozzá Mosonyi.

Jelentősen megváltozott az olajpiac helyzete a régióban, amióta elkezdődött a konszolidáció folyamata. A mintegy 10 éve elkezdődött folyamata lényege ugyanis az volt, hogy a jórészt állami tulajdonú nem hatékony vállalatokat vették meg, annak érdekében, hogy piaci alapú versenyképes cégeket hozzanak létre. Amíg ugyanis 1998-1999-ben 12 dollár volt egy hordó olaj ára, addig jelenleg már 76 dollár, és a finomításon elérhető nyereség is a hordónkénti 1,5 dollárról 5-6 dollárra növekedett. Ez egyébként a gyakorlatban azt jelentette, hogy akkoriban egy finomítót jó esetben nullszaldó környékén lehetett működtetni.

Kitérve a Mol-OMV egyesülésére Mosonyi azt mondta: sok esetben 100 vagy több mint 60 százalékos piaci részesedést érne el a két cég, ami miatt megszűnne a verseny. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hozzátette: a Mol partnerségi együttműködésben érdekelt portfólióelemek hasznosítására, a felek kölcsönös előnyére. A partneri tárgyalások egyébként nem szakadtak félbe, bár a hír okozott némi zavart a piacon.

Mosonyi György úgy vélte, ha az OMV-vel tárgyalni kezdenének a konszolidációról, akkor befagynának a Mol lehetőségei a további növekedésre, mert mindenki azt várná, mi lesz a megbeszélések eredménye. A Mol viszont a saját stratégiája alapján akarja a munkát folytatni, s nem akar belemenni egy olyan beszélgetésbe, amelynek a végső célja a Mol megvásárlása. Nagyon jó partneri lehetőségek vannak például Pakisztánban, és Oroszországban is például a kitermelésben - hangzott el.

A jelenleg zajló felvásárlási harcról azonban nem beszéltek a Mol vezetői, mivel ahogyan Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató fogalmazott: mint menedzsment, nincsenek abban a helyzetben, hogy kommentálják a helyzetet, ez az igazgatóság dolga. Ők azt világíthatják meg, hogy a Molnak életképes és megvalósítható stratégiája van. A Molnak nagyon sok opciója van arra, hogy különböző eszközök működtetésére más cégekkel kooperáljon, de az attól függ, hogy melyik milyen mértékben növeli a hatékonyságot.

A társaság saját részvényvásárlásairól annyit azért elárultak a Mol-vezetők, hogy az olajvállalatok többsége használja azt a technikát, hogy az elmúlt években keletkezett többletpénzt részvényvásárlásokkal juttatja vissza a tulajdonosoknak. A Mol esetében pedig ez azért volt indokolt, mert a cég szabad eszközei elérték a 1,5 milliárd dollárt, amihez hasonló készpénzzel csak a BP rendelkezett a világon.

Azt azonban nem közölték, hogy most mekkora a szabad pénzeszközök összege, s azt sem, hogy mennyi pénze van a Molnak akvizíciókra, csak annyit mondtak, hogy nem jelent a társaság számára gondot egy nagyobb felvásárlás.