Kamattartást várnak az elemzők hétfőn

Az elemzők többsége szerint hétfőn változatlan marad a jegybanki kamat, ugyanakkor a megkérdezett devizakereskedők többsége szerint kamatot csökkent a Magyar Nemzeti Bank - áll a Reuters legfrissebb felmérésében, az elemzői átlag szerint az év végére 5,3 százalékra süllyed a 12 havi infláció.

A Reuters kérdésére válaszoló 28 elemző közül 18 arra számít, hogy az alapkamat júliusban változatlan marad. A felmérésből az is kiderül, hogy több elemző alig 50 százaléknál többre tette saját előrejelzése valószínűségét, és jelentős piaci bizonytalanságra utal az is, hogy a devizapiacon végzett másik felmérés ellenkező eredményre jutott. Tizennégy kereskedő közül csak öten gondolták, hogy változatlan marad hétfőn az alapkamat, kilencen viszont újabb kamatcsökkentést valószínűsítettek.

Amióta 2005 elejétől a Reuters havonta megkérdezi a devizakereskedők véleményét is a soron következő kamatdöntésről, ez az első eset, hogy többségi véleményük eltér az elemzői felmérésben kialakult konszenzustól - jelzi a hétfői kamatdöntéssel kapcsolatos dilemmát a hírügynökség.

Egyes elemzők szerint a bizonytalanság oka részben az, hogy a júniusi első kamatcsökkentést egy olyan májusi monetáris tanácsi közlemény követett, amely még a privát szektor bruttó béreinek gyors növekedéséből származó inflációs kockázatokat hangsúlyozta. Ugyanakkor a monetáris tanács tagjai legutóbbi nyilatkozataikban azt jelezték, hogy az inflációs adatok megfelelnek a várakozásoknak, és a piac által a júniusi döntés előtt még nem ismert adatok szerint a szolgáltató szektor vállalatai a megnövekedett bérköltségeket a foglalkoztatottság csökkentésével és nem az áraik emelésével kompenzálták.

Az elemzői konszenzus szerint júliusban az infláció csak kismértékben csökken, 8,4 százalékra. Abban azonban egyetértenek a szakemberek a jegybankkal, hogy ősztől - amikor az adatokból eltűnik a múlt szeptemberi kormányzati intézkedések árnövelő hatása - gyors csökkenésnek indulhat az infláció. Az év végére 5,3 százalékos, a jövő év végére 3,4 százalékos konszenzust vetít előre a felmérés, 2009-ben pedig az átlagos infláció az MNB 3 százalékos középtávú céljával egyező szinten landolhat.

Az év végére az elemzők szerint 7 százalékra csökkenhet az alapkamat, a kamatlépéseket azonban a monetáris tanács hat ülésére kell elosztani.

A pénzpiaci kamatokra adott elemzői válaszokból az derül ki, hogy az év végéig 0,75-1,0 százalékpontos, egyéves időtávra pedig 1,25-1,5 százalékpontos kamatcsökkenés várható. A legújabb elemzői felmérésből kiolvashatónál ez némileg optimistább lazítási ütemet feltételezhet: a jövő év végére 6,25 százalékos jegybanki alapkamatot valószínűsít az elemzők konszenzusa, ami negyed százalékponttal magasabb, mint az egy hónapja várt szint.

A várható árfolyammal kapcsolatos kérdésre a devizakereskedők előrejelzéseinek konszenzusa az euró ellen 245 és 247 között mozgó forintárfolyamot vetít előre a jegybanki kamatdöntés utáni időszakra a jövő héten, bár volt olyan kereskedő, aki szerint kamatcsökkentés esetén a forint akár 252-ig is gyengülhet.

Az elemzők konszenzusa az augusztus végi árfolyamra 248 forint/euró. Az év végére további forintgyengülést várnak, a legutóbbi időszak viszonylag erős árfolyamának hatására azonban a következő másfél évre az egy hónapja vártnál erősebb forintra utal az új konszenzus: a most valószínűsített év végi szint 253 helyett 250, a jövő év végére pedig 252,50-ről ugyancsak 250-re módosult.

Az árfolyamsáv eltörlésére vonatkozó kérdésre a 30 elemző kisebb része válaszolt: hat elemző válasza egyértelmű igen volt, négyen válaszoltak nemmel, egy elemző pedig - aki szintén helyesnek tartaná a sáv megszüntetését - bizonytalan volt. Azok, akik arra is választ adtak, mikor szűnhet meg az árfolyamsáv, többnyire 2008-ra tippeltek.