Nőhet Rahimkulov befolyása az OTP-ben

Vágólapra másolva!
Sajtóértesülések szerint Megdet Rahimkulov, az ÁÉB vezetője és fő tulajdonosa engedélyt kért a PSZÁF-tól, hogy tíz százalék fölé növelhesse befolyását az OTP-ben. Az orosz üzletember tavaly úgy nyilatkozott, hamarosan 8-10 százalékosra növelné részesedését, most azonban cáfolta a híresztelést.
Vágólapra másolva!

Megdet Rahimkulov engedélyt kért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF), hogy részesedését 10 százalék fölé növelhesse az OTP Bankban - számol be a Napi Gazdaság a hvg.hu-ra hivatkozva. A HVG szerint az üzletember és két fiának befolyása a folyamatos vásárlások következtében, a március végi 5,2 százalékról mára 10 százalék közelébe emelkedett a pénzintézetben, s a további vételekhez a hatályos törvényi szabályozás miatt kellett a PSZÁF engedélyét kérni.

A lap szerint az OTP- és a Mol-vásárlások finanszírozásával áll összefüggésben az is, hogy a Rahimkulov család tőzsdei cégek vásárlására is szakosodott cégeiben - a Kafijat Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-ben és a Firthlion Ltd.-ben - jelentős tőkeemelést hajtottak végre az elmúlt hónapokban. Előbbi jegyzett tőkéjét 5,85 milliárd forintról 60,45 milliárd forintra, utóbbiét 30 millió fontról 70 millió forintra emelték. Megdet Rahimkulov a Reutersnek szinte azonnal cáfolta a megjelent információkat, s kijelentette: befolyásuk az OTP-ben jelenleg 6 százalék körülire tehető.

A cáfolatok ellenére az OTP-részvények árfolyama mintegy két százalékot ugrott a tegnapi kereskedésben a hírre. Elemzők emlékeztettek arra, hogy Megdet Rahimkulov korábban úgy nyilatkozott, hogy egy éven belül 8-10 százalékosra növelné részesedését az OTP-ben. Rahimkulov vásárlásait a Mol-ban és az OTP-ben vélhetően nem kell ellenséges felvásárlási kísérletnek tekinteni. Mindkét cégnél meglehetősen széles körű jogosítványokkal van felruházva a menedzsment, s a külső részvényesek által megszerezhető szavazatok vagy részvények maximális mennyiségét az alapszabályok 10 százalékban korlátozzák. Igaz, ezek a korlátozások elvileg már csak valamivel több mint másfél évig lehetnek életben, ekkor jár le ugyanis az uniós csatlakozást követő ötéves, erre vonatkozó türelmi időszak. Így nem lenne meglepő, ha a mostani tulajdonosi átrendeződések ezzel állnának kapcsolatban.