Ismét elmarad a kamatcsökkentés

Hétfőn változatlanul 8 százalékos szinten hagyja a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - véli a Reuters által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége. Szerintük a kamatcsökkentés júliusban kezdődik és idén 7,00 százalékra, jövőre 6,00 százalékra mérséklődik az alapkamat.

A hírügynökség péntek délben nyilvánosságra hozott felmérése szerint 23 elemzőből 18 véli azt, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, öten gondolják úgy, hogy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntenek majd. Ez egybevág egy másik felmérés eredményével, amely szerdán készült, devizakereskedők között: ebben 12 kereskedő közül csak kettő számított kamatcsökkentésre.

A megkérdezett elemzők nagy része úgy véli, hogy az év végéig 7,00 százalékra, a következő esztendő végére pedig 6,00 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat. A felmérésben 22 szakemberből 4-en számítanak 7,25 százalékos, 11-en 7,00 százalékos, 5-en 6,75 százalékos alapkamatra év végén.

A megkérdezett szakemberek válaszai alapján arra számíthatunk, hogy a következő esztendő végére pedig 6,00 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat. A felmérésben 15 szakemberből 6-an számítanak 6,50 százalékos, 5-en 6,00 százalékos, 4-en ennél alacsonyabb alapkamatra az év végén, egy elmző pedig 6,50 százalékos alapkamatot vár.

Az elemzők és pénzpiaci kereskedők egy része akkor bizonytalanodott el, amikor az elmúlt hetekben felerősödött a forint árfolyamának ingadozása. Bár a forint ezen a héten újra erőre kapott, a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, amit az okozott, hogy a befektetők kevésbé számítanak kamatcsökkentésre az Amerikai Egyesült Államokban, míg más nagy jegybankok a kamatemelési ciklusban járnak.

Mindez csökkentheti a forintkamatok prémiumát a fejlett országok kamataihoz képest, és növelheti a forintgyengülés esélyét arra az esetre, ha a magyar jegybank lejjebb viszi saját kamatait. A gyengébb forint pedig magasabb inflációt jelenthet.

A döntő csapást a hazai kamatcsökkentési várakozásokra az áprilisi, hazai bérnövekedési adatok publikálása hozta. Közleményeiben ugyanis a monetáris tanács az utóbbi hónapokban kiemelten foglalkozott az erős bérnövekedés jelentette inflációs kockázattal és májusi döntését a kamatcsökkentés ellen is részben azzal indokolta, hogy a márciusi báradatok nem voltak megnyugtatóak.

Áprilisban tovább gyorsult az éves bruttó bérnövekedés a jegybank által különösen figyelt privát szektorban, a márciusi 11,6 százalékról 12,1 százalékra. A jegybank korábban jelezte ugyan, hogy a bérnövekedések egy nehezen meghatározható hányada a feketegazdaság fehéredéséből származik, de arra is figyelmeztetett, hogy a megemelkedett bérköltségek inflációnövelő áremelésekre is csábíthatják a magánszektor egyes cégeit.

Az elemzői előrejelzések ugyanakkor azt is megmutatták, hogy a közeljövőben az inflációs adatoktól sem lehet jelentős pozitív változást várni. Az elemzők szerint lelassul az éves infláció csökkenése és júniusban 8,4 százalékos rátára lehet számítani, ami alig lenne alacsonyabb a májusi 8,5 százaléknál.

Mindezek a tényezők az elemzők szerint nehézzé tennék a jegybank számára, hogy hitelesen megindokoljon egy kamatcsökkentést. Töretlen azonban az optimizmus, hogy később mégis megkezdődik a monetáris lazítás: az év végéig az elemzői konszenzus szerint összesen egy százalékponttal csökkentheti az alapkamatot a bank, a jövő év végéig pedig újabb száz bázisponttal.

A kamatcsökkentési várakozásokat az támasztja alá, hogy az év hátralévő részében, az elemzők szerint ismét felgyorsulhat az infláció csökkenése és az elemzői konszenzus szerint az éves inflációs ráta decemberre 5,1 százalékra lassulhat.

A várakozások szerint a magyar gazdaság egyensúlyi gondjai sem teremtenek szükségletet a magyar kamatprémiumok magasan tartására a közeli jövőben. Az államháztartás éves hiánya, a konszenzus alapján idén a tavalyi 9,2 százalékkal szemben, a bruttó hazai termék GDP 6,3 százaléka lehet, ami egy hajszálnyival még mindig alacsonyabb a nemrég 6,8-ról 6,4 százalékra leszállított kormányzati előrejelzésnél.

A folyó fizetési mérleg idei hiányára vonatkozó előrejelzést 150 millió euróval csökkentették a felmérésben, 4,6 milliárd euróra, ami így már, összesen 650 millió euróval alacsonyabb a januárban várt szintnél.

A bizonytalanságot jelentő nemzetközi befektetői környezet, a magyar felmérésben szereplő elemzők szerint a következő hónapokban, amennyire ez jelenleg feltételezhető, nem gyengíti meg lényegesen a forintot. A forint az év végén, a konszenzus szerint 253 körül kereskedhet az euró ellen, ami némileg gyengébb árfolyam a szerdai 248,50 körüli szintekhez képest.