Kamatot emelt az európai jegybank

Az Európai Központi Bank (EKB) szerdai döntésével 3,75 százalékról 4,00 százalékra emelte az irányadó kamatrátát. A bank ezzel hatéves rekord szintre emelte a meghatározó kamatlábat, amely így 2001 augusztusa óta a legmagasabb érték. A lépés növelheti a devizahitelek törlesztőrészleteit. A terhek növekedése azonban bankonként és hitelenként eltérő lehet.

Jean-Claude Trichet döntést követő sajtótájékoztatójának szövegéből további kamatemelésre lehetett következtetni. Az EKB elnöke ugyanis utalt rá, hogy az eurózóna kamatszintje még mindig túl alacsony ahhoz, hogy segítse a gazdaság növekedését.

A sajtótájékoztató hangneme azonban a piac szerint a vártnál kissé kevésbé volt szigorú. Az euró ennek nyomán enyhén gyengült a dollárral szemben. Trichet ugyanis arról beszélt, hogy míg rövid távon a gazdasági növekedésre ható kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak, addig közép távon inkább a lefelé ható kockázatok az erősebbek

Az Európai Központi Bank "szorosan figyelemmel kísér" minden gazdasági fejleményt, hogy középtávon biztosíthassa az árstabilitást - jelentette ki Jean-Claude Trichet. Az EKB elnökének megjegyzéséből ezúttal kimaradt a "nagyon" jelző - figyeltek fel a bankelnök szóhasználatára a megfigyelők.

Trichet "pozitívnak" nevezte az eurózóna gazdasági kilátásait. A bank márciusi kamatemelése után a gazdasági kilátok leírásakor Trichet a "kedvező" kifejezést használta és akkor az áralakulás "nagyon szoros" figyelemmel kíséréséről beszélt.

A szerdai kamatemelést az árak közép-és hosszabb távú emelkedésére ható nyomás kockázata indokolta - jegyezte meg a bankvezető, hozzátéve, hogy a döntés hozzájárul majd az inflációs várakozások csillapításához, az árak stabilan, a 2 százalék körüli szinten tartásához.

Trichet nem tett konkrét utalást a 2007 utáni esetleges további kamatemelésekre, ami az eurónak rövid ideig az 1,3500 dolláros szint alá az 1,3497 dollárra történő süllyedését váltotta ki.

Az EKB elemzői 1,5-2,1 százalékról 1,8-2,1 százalékra emelte az eurózóna idei éves átlagos inflációjára vonatkozó sávos becslést, míg a 2008-as előrejelzést a korábban prognosztizált 1,4-2,6 százalékos szinten hagyták.

A bruttó hazai termék 2,3-2,9 százalék közötti növekedését várják az eurózónában, az előző előrejelzésben szereplő 2,1-2,9 százalékos prognózissal szemben, 2008-ra 1,8-2,8 százalék közötti GDP-növekedést várnak az előző előrejelzésben szereplő 1,9-2,9 százalékkal szemben.

A döntés előtt a Bloomberg által megkérdezett 52 elemző kivétel nélkül 25 bázispontos kamatemelést várt. A szakértők idén még legalább egy kamatemelésre számítanak. A Bank of America és a Goldman Sachs szakértői szerint az irányadó ráta elérheti majd a 4,75 százalékot is.

Elemzők egyébként is úgy vélik, hogy az EKB meg akarja óvni a gazdaságot az erősödő inflációtól. Az EKB elnöke már a múltkori kamatdöntéskor is "fokozott éberségre" hívta fel a figyelmet az inflációval kapcsolatosan. Az EKB szerint ugyanis a vállalatok számára a gazdasági növekedés remek alkalom az áremelésekre.