Hódítani indult Kína

Vágólapra másolva!
Kínát ez idáig olyan országként tartották számon, amelyikbe a nyugati társaságok előszeretettel szervezik ki állásaikat és termelésüket. Mára azonban a kínai cégek már tengerentúli piacokra igyekeznek saját erőből.
Vágólapra másolva!

A Lenovo termelése Sanghajban gyorsan halad. A munkásoknak átlagosan 18 másodperc áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az adott alkatrészt beszereljék, azután a futószalag tovább halad - óránként így több mint 400 laptop készül el. A négy futószalag napi 24 órában dolgozik, komputerek ezreit juttatva el kínai vásárlók tömegeihez. A Lenovo egyébként a legjobban fogyó számítógép Kínában 37 százalékos piaci részesedéssel, és reményei szerint társulása a 2008-as pekingi olimpiához tovább fogja emelni eladásait.

Júniusban a Lenovo új gyárba viszi termelését, amely emellett IBM notebookokat is gyárt majd exportra. Ez azonban nem kiszervezés. A Lenovo tulajdonában van az IBM személyi számítógépek brandje, amelyet 2005-ben mintegy 1,75 milliárd dollárért vett meg. Ez az első alkalom, hogy a két márkát együtt fogják gyártani, és a gyár menedzsere természetesen igen büszke arra, hogy erre a célra Sanghaj lett kiválasztva. Eddig Hongkong mellett készültek az IBM számítógépei korábbi gyáregységében.

Egybeolvadó védjegyek

A két cég egyesítése nehézségekkel teli. Globálisan a Lenovo piaci része 6,3 százalékra esett, míg a vezető szerepű Hewlett Packard 17,6, a Dell 13,6, a tajvani Acer pedig 6,8 százalékot mondhat magáénak a világ számítógép-eladásaiból. A Lenovót 4,1 százalékos szelettel követi a japán Toshiba.

A Lenovo továbbra is két vállalati főhadiszállást működtet, az egyiket Pekingben a kínai piac számára, a másik pedig Észak-Carolinában üzemel a világ többi részét illetően. A társaság főnöke William Amelio, aki korábban a Dell vezetője is volt, Szingapúrban székel, és ide-oda ingázik a világban.

A gyártási minőséget ellenőrző menedzser, Steve Gul azt mondja, hogy az egyik probléma az, hogy a Lenovo lassabban juttatja el megrendelőinek a komputereket, mint vetélytársai, annak ellenére, hogy szállítóinak zöme a sanghaji régión belül helyezkedik el. A társaság 2006-ban és 2007-ben is kénytelen volt állásaiból leépíteni, a jövedelmezőség növelésére hivatkozva

Két kultúra

A kínai vállalati egyesülések és a közös vállalkozások a nyugati cégekkel különös nehézségekkel néznek szembe. A HSBC egyik vezetője, Ron Logan szerint - aki egy közös hitelkártya-vállalkozást menedzsel egy kínai bankkal - a kínai üzleti kultúra tiszteletet hangsúlyoz az idősebb vezetőknek, és nem bátorítja az alárendelteket arra, hogy önállóan gondolkozzanak és a főnököt nyaggassák. Logan számára a legnehezebb kihívás éppen az, hogy alkalmazottait rávegye arra, tegyék meg javaslataikat és gondolkodjanak kreatívan - írja a BBC.

Túl az Óperencián

Mindamellett a kínai cégek agresszíven törekednek a tengerentúli piacokra, az export és a vállalati felvásárlások révén egyaránt. Kína legnagyobb fehérárut gyártó cége, a Haier, amelyik hűtőszekrényeket, légkondícionálókat és mosógépeket gyárt, gyorsan terjeszkedik a tengerentúli piacokon, és sikertelenül ugyan, de megkísérelte az amerikai Maytag céget is megvásárolni.

Az autóiparban is nagy terveik vannak

Kína legnagyobb belföldi autógyártója, a Sanghaj Automotive már megszerezte a dél-koreai Ssangyongy autógyárat, míg a Nanjing Motors megvásárolta a brit MG Rovert, és szándékai szerint globális márkát csinál belőle, állítja Zhang Xin, a vezérigazgató. Egy másik kínai autógyár, a Chery 100 000 kis kategóriás autót kíván exportálni évente, elsősorban a Közel-Keletre és Kelet-Európába, és közös vállalkozást terveznek az amerikai Chryslerrel egy kisautó megépítésére és észak-amerikai piacra vezetésére. Egyelőre sok kínai tervezésű autó nem értékesíthető a fejlett piacokon, de a kínai kormány úgy véli, hogy a nemzetközi piacokra való belépés arra fogja kényszeríteni a társaságokat, hogy sokkal versengőbbé váljanak.

Nyersanyag után kutatva

Kína legnagyobb tengerentúli befektetései azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák az ország gazdasági szárnyalásához nélkülözhetetlen nyersanyag-szükségletet. Az első számú kínai acélgyártó, a sanghaji székhelyű Baosteel 4 milliárd dolláros új brazíliai acélgyárat tervez, közös vállalkozásban a Cia Vale do Rio Doce nevű céggel, a világ legnagyobb vasérc-exportőrével. Kína már jelenleg is a világ acéltermelésének egyharmadát adja, és a várakozások szerint vasércbehozatala megduplázódik 2012-ig.

A kínai cégek részesedéseket vásárolnak föl ausztrál vasércbányákban, chilei rézbányákban, valamint pápua új-guineai nikkelbányákban. "Bárhová megyünk, kínai befektetőket látunk" - mondja a Macquire befektetési vezetője. "Gáz, vasérc, réz, minden. Komoly részt akarnak szerezni a nyersanyag-beszerzési láncolatban."

Forrás: [origo]
A kínai motorizáció most kezdődött

Politikai korlátok

Kína interkontinentális terjeszkedése politikai akadályokba ütközött, amikor 2005-ben megkísérelték felvásárolni az amerikai Unocal olajtársaságot. Az Egyesült Államok Kongresszusának politikai ellenkezése nyomán a Kína állami tulajdonában álló CNOOC visszavonta 18,5 milliárd dolláros ajánlatát a társaságért, amelyet végül is a Chevron szerzett meg.

Kína olajszükségleteinek valószínűleg 60 százalékát fogja importból beszerezni 2010-ben, és (ezért is) komoly befektetéseket eszközölt Afrikában, hogy biztosítsa olajellátását - gyakran olyan országokkal alkut kötve, amelyeket a Nyugat inkább kerül, mint például Szudánnal. Kína 11 milliárd dollárt fektetett be afrikai olajprojektekbe, és legutóbb az Afrikai Fejlesztési Bank éves megbeszélésének is Sanghaj adott otthont, amelyen a kínai miniszterelnök szorosabb fejlesztési együttműködésre szólított föl.

Befektetni a kereskedelmi többletet

Ám nem csak kínai társaságok fektetnek be távoli országokban. A kínai kormány óriási, 1200 milliárd dolláros kereskedelmi többletet halmozott föl, és most egy befektetési alap felállítását tervezi, amelyik 250 milliárd dollár értékben tudna befektetéseket végrehajtani tengerentúli társaságokban és piacokon. Első lépése az volt, hogy 3 milliárd dollárért 10 százalékos szeletet szerzett a Blackstone magánbefektetési cégben, jelezve, hogy a kínai kormány immáron pénze jobb megtérülésének lehetőségeit kutatja. "Ez egy történelmi változás. Az egész globális tőkeáramlásban paradigmaváltás zajlik" - mondja Stephen Schwarzman, a Blackstone elnök-vezérigazgatója.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Kína nyomulása újabb csapást mérhet a gyengélkedő dollárra, és végletesen megemelheti a kamatlábakat világszerte. De arra is rávilágít, hogy meddig terjed már a kínai befolyás a világ piacain. Ez a hatás és a kínai cégek világgazdaságban betöltött szerepe valószínűleg alapos növekedés előtt áll a következő évtizedben.

Major András