Maradt az európai irányadó kamat

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön változatlanul, 3,75 százalékon hagyta, a brit jegybank viszont 0,25 százalékpontos 5,50 százalékra emelte irányadó kamatát. A két döntés megfelelt a várakozásoknak.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke szerint fokozott óvatosság és figyelem szükséges a stabil árak megtartásához, ugyanis a pénzmennyiség, a hitelállomány növekedik, a likviditás bő és a vártál nagyobb bérnövekedések is veszélyt jelenthetnek

Jean-Claude Trichet beszéde alatt többször használta a "strong vigilance" kifejezést, ami a következő ülésen történő kamatemelésre utal. Az EKB-elnöke úgy fogalmazott: "erős éberséget" tanúsítanak azt biztosítandó, hogy az árstabilitást fenyegető kockázatok középtávon nem válnak valóra. Az EKB elnökének szavai az elemzők számára gyakorlatilag bizonyossá teszik a júniusi kamatemelést, sőt arra engednek következtetni, hogy az az idén nem is az utolsó lesz.

Az euróövezetben jelenleg kedvezően alakulnak az inflációs folyamatok: a tizenkét havi infláció 1,9 százalékra gyorsult márciusban a februári és a januári 1,8-1,8 százalékról, ez azonban összhangban van az EKB legföljebb 2 százalékos célszámával. De az egyelőre 2 százalék alatti eredmények sem fogják elriasztani az EKB-t a kamatemelés folytatásától, mert a gazdasági növekedés, habár az idén lassulhat tavalyhoz képest, a korábban vártnál minden bizonnyal erősebb lesz, és továbbra is érződik inflációs nyomás.

Az EKB 2005. decemberig 2 százalékos, rekordalacsony szinten tartotta alapkamatát, 2003. június óta. Azóta a márciusival együtt hétszer emelt, egyenként negyed százalékponttal.

A brit központi bank, a Bank of England január 11-én váratlanul, negyed százalékponttal 5,25 százalékra, hatéves csúcsra emelte alapkamatát. Az elemzők akkor azt várták, hogy csak februárban folytatódik a kamatemelés. Általános elemzői vélekedés szerint azonban a bank januárban túl korán emelt, áprilisban viszont elkésett.

A bank türelme most elfogyott, mert a januári, 2,7 százalékos tizenkét havi inflációt februárban 2,8 százalékos ütem követte, majd márciusban azután példátlan eset történt: a tizenkét havi infláció váratlanul 3,1 százalékra ugrott, első ízben 3 százalék fölé az EU-szabványnak megfelelő inflációs célkövetés bevezetése óta.

A brit központi bank a háztartási energia drágulásával, az élelmiszerek nemzetközileg is kisebb kínálatával, a pénzellátás és a hitelezés növekedésével, a szűkös termelési kapacitásokkal, a kőolaj egy hónap alatt 25 százalékos drágulásával és annak tovagyűrűző következményeivel magyarázta április közepén az inflációs kisiklást.

A bérek nem haladják meg jelentősen a tavalyi szintet - írta Mervyn King bankelnök Gordon Brown pénzügyminiszternek. Eddig sosem volt akkora az infláció Nagy-Britanniában, hogy a banknak nyilvánosan kellett volna magyarázkodnia. A magyarázat akár a mostani kamatemelés indoklásának is tekinthető. A pénzügyminiszter válaszlevelében jóváhagyólag tudomásul vette a magyarázatot, és a maga részéről a költségvetési szigor folytatását ígérte az infláció elleni küzdelemben.

Elemzők elsősorban a föllendülő lakossági fogyasztásnak tulajdonítják az inflációs kisiklást, de nem mellőzhető a kormány felelőssége sem a nagy központi deficitekért.

A félfüggetlen brit központi bank, a Bank of England számára a kormány 2 százalékos folyamatos tizenkét havi inflációs célszámot ír elő 1997 óta, az EU-szabvány szerinti célkövetés bevezetése óta. A tizenkét havi infláció azóta még soha nem volt ilyen gyors, mint márciusban.

A brit pénzügyminisztérium, megtartván a cél megállapításának jogát, 1997-ben átadta a pénzügypolitika intézését a központi banknak, de azzal, hogy ha a tizenkét havi infláció több mint egy százalékponttal eltér a céltól, akkor a banknak nyílt levélben kell - nyilvános - magyarázatot adnia. A múlt hónapban erre kényszerült a Bank of England, ilyenre sem volt példa az eltelt tíz év alatt.

Nagy-Britanniában a gazdasági növekedés viszonylag erős, elemzők szerint talán kibír még egy kis központi banki szigort. Ezért a Bank of England jelenleg lelkiismeret-furdalás nélkül figyelhet fő feladatára, az árstabilitásra, annál is inkább, mert a brit pénzügyminisztérium hosszú távú elemzése szerint a gazdaság inflációmentes növekedési lehetősége évente legföljebb 2,75 százalék.

MTI/[origo]