Már 370 ezren vannak a banki feketelistán

Vágólapra másolva!
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági feketelistáján 2006 végén közel 370 ezer magánszemély, mintegy 550 ezer mulasztását tartották nyilván. A rekordot egyébként 18 hiteltartozással tartja egy magánszemély.
Vágólapra másolva!

A mulasztások száma az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt, és ezek 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a bankkártyával, hamis adatokkal való visszaélés viszont elenyésző - mondta az MTI-nek Rácz Lajos, a KHR-t üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Fontos tudni azt is, a törvényi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az is kapjon hitelt aki fent van a listán, a bankok azonban nem nagyon élnek ezzel a lehetőséggel.

Jelenleg ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét (2006-ban 62 500 forint, 2007. január 1-jétől 65 500 forint) kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. E szempontból a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó. Emellett az is fekete báránnyá válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően öt évig tartják nyilván.

Eddig egyébként nem érzékelték, hogy a kormány kiigazító csomagjának bevezetése óta érdemben növekedett volna a mulasztások száma. Kisebb összegű törlesztő részlet esetén azonban több hónap is eltelik, mire a mulasztás összege eléri a minimálbért, így idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, a reáljövedelmek csökkenése rontotta-e, s ha igen, milyen mértékben a lakosság fizetőképességét. A bankok tapasztalatai szerint egyébként a legkönnyebben az áruhiteleket "áldozzák be" a hiteladósok, a gépkocsijukról is lemondanak, ha nincs más megoldás, a jelzálog fedezete mellett nyújtott hiteleket, így a lakáskölcsönöket azonban a végsőkig, fogyasztásuk rovására is törlesztik.

Banki szakértők már évek óta szorgalmazzák, hogy - a vállalatokhoz hasonlóan - a magánszemélyek esetében is vezessék be a teljes listás nyilvántartást, ami segítené a bankok kockázatelbírálását és megakadályozhatná, hogy tömegesen lakossági hitelcsődök következzenek be. Ha a lakossági körben is teljes körű hitelnyilvántartás lenne, valószínűleg nem állíthatta volna fel rekordját a 18 nem törlesztett hitellel a KHR-be bekerülő személy sem.

Néhány hónapja egyébként - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) vezetésével - ismét "életre kelt" az a bizottság, amelyik a hitelintézeti törvény (hpt.) tavalyi módosítását előkészítette. A bizottság munkájában egyebek mellett részt vesz a BISZ Zrt., a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Gazdasági Minisztérium és az adatvédelmi biztos hivatala is. Most azt vizsgálja a bizottság, hogy milyen feltételekkel, garanciákkal lehet a teljes körű lakossági nyilvántartást létrehozni. Ezt korábban az adatvédelmi biztos ellenállása hiusította meg. Mint Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza az MTI-nek elmondta, először az alapelveket rögzítik, majd miután ezekben megegyeztek, széles körű társadalmi vitát terveznek. "Maximálisan szem előtt tartják az adatvédelmi biztos szempontjait, reméljük, sikerül megegyezésre jutni" - hangsúlyozta.

A pozitív adóslista mellett tört lándzsát a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat a kormány felkérésére vizsgáló szakértői bizottság is, amely a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint van olyan közérdekű alkotmányos érdek - nevezetesen a lakossági hitelcsődök bekövetkeztének csökkentése -, amely indokolhatja az alapjogi korlátozást.