Három évet kapott a Hyundai elnöke

Vágólapra másolva!
Három év letöltendő börtönre ítélte a dél-koreai Hyundai autógyárcsoport elnökét, Csung Mong Kut hétfőn az elsőfokú bíróság Szöulban korrupció miatt. A védelem fellebbezett.
Vágólapra másolva!

Az elnök a másodfokú ítéletig továbbra is szabadlábon maradhat - az engedélyt a bíróság a dél-koreai nemzetgazdaság érdekével indokolta -, és teljes ellenőrzést gyakorol a vállalat fölött. A cégcsoport elnökét korrupcióval, közelebbről azzal vádolták, hogy több mint 100 milliárd vont (85 millió euró) terelt a vállalati vagyonból egy megvesztegetési alapba, amelyből kijárókat pénzelt, és saját számlára is költött.

A 68 éves Csungot tavaly áprilisban vették őrizetbe, júniusban egymillió dollárt érő óvadék ellenében szabadon bocsátották. Az ügyészség hat év szabadságvesztést kért, a védelem figyelmeztetést szeretett volna elérni, a vádlott érdemeire és rossz egészségi állapotára hivatkozva. A cégelnök maga elismerte vétkességét, bocsánatot kért, és enyhe ítéletben reménykedett, mert - mint mondta - szeretné elérni munkája célját: a világ ötödik számú autógyárává emelni a Hyundait.

A bíróság részben elfogadta az érvelést. Az ügyészség és a védelem kérései között középen kiszámolt ítéletet azzal indokolta, hogy bár kétségtelenül bűncselekmény történt, tekintetbe kell venni Csung kiemelkedő hozzájárulását Dél-Korea gazdaságának fejlődéséhez. Csung Mong Ku a legidősebb még életben lévő fia Csung Ju Jungnak, aki 1947-ben a Hyundai csoportot, majd 1967-ben a Hyundai Motor autógyárat alapította. Csung Mong Ko 1999 óta vezeti a Hyundait, addig a nagybátyja, Csung Sze Jung volt az elnök.

Az ítélet a Dél-Koreában ilyen esetekben szokásosnál kissé súlyosabb. A bíróság háromévi felfüggesztett börtönre ítélte például a legnagyobb dél-koreai olajfinomító, az SK Corp. vezérigazgatóját 2004-ben azért, hogy továbbra is be tudja tölteni fontos állását.

A Hyundai Motor Co. adózott eredménye tavaly 35 százalékkal 1,526 billió vonra csökkent. Az üzemi eredménye 10,8 százalékkal 1,234 billió vonra apadt, a bevétele 0,2 százalékkal 27,335 billió vonra fogyatkozott. Az eladott járművek száma 5,3 százalékkal 1,611 millióra esett. A visszaesést a nyersanyagköltség növekedésével, a sztrájkmozgalommal és az új modellek fejlesztési költségeivel indokolták.