Felpörög az infláció, csökkennek a reálbérek

Az infláció az idei év első felében 8 százalék körülire nő, az év végére viszont 4 százalékos szintre csökken - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A prognózis szerint a reálkeresetek az idén, nemzetgazdasági szinten 3,5 százalékkal, a tavalyelőtti szintre csökkennek.

A GKI szakértői szerint az idén 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés lesz az üzleti szférában. A nettó keresetek azonban az egészségbiztosítási járulék emelése, az adókedvezmények szűkítése következtében, éves átlagban ennél 3 százalékkal kisebb mértékben emelkednek. Így a reálkeresetek csak 1-2 százalékkal csökkennek.

A költségvetési szektorban a bértömeg nem emelkedik, de az egy főre eső bruttó kereset 2 százalékkal nő. Így a szektor munkavállalóinak nettó keresete az esetek többségében csökken. A reálbér mérséklődése 6-8 százalék körüli, de esetenként akár 10 százalékos lesz.

Nemzetgazdasági szinten a reálkeresetek mintegy 3,5 százalékkal csökkennek, és ezzel a tavalyelőtti szintre esnek vissza.

A nyugdíjak reálértéke lényegében nem változik. A normál nyugdíjemelésben részesülők számára a nyugdíjak vásárlóértéke - a mérséklődő reálbérek hatására - kissé csökken, míg a nyugdíjkorrekciós körbe tartozók reálnyugdíja 3,5 százalékkal emelkedik.

A reáljövedelem 2 százalékos mérséklődése ellenére a lakosság fogyasztása várhatóan nem csökken. A nettó megtakarítás az új hitelfelvétel lassulása miatt emelkedik, a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százaléka lesz.

Az előrejelzés szerint az államháztartás idei hiánya az előirányzott 6,8 százaléknál alacsonyabb, 6 százalék körüli lehet a feltételezettnél kedvezőbb induló egyensúlyi helyzet és magasabb adóbevételek, továbbá a különböző kiadáscsökkentő intézkedések és a második félévben várható kamatcsökkenés együttes hatására.

A bruttó államadósság a folyó fizetési mérleg idei, a konvergenciaprogramban szereplőnél kisebb hiánya, a forint erősödése, valamint a privatizációs bevételek miatt a 70 százalékot csak alig túllépő szinten tetőzhet.

A prognózis készítői úgy vélik, a magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak kisebb mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést.

Az előrejelzés szerint a GDP idén legalább 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4 százalék körüli vagy a feletti ütemben emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül.

Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatások teljesítményében. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében viszont csak kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.