Sikerrel számolták fel a színlelt szerződéseket

Az adóhatóság 116 határozatot hozott a munkáltatók terhére tavaly a színlelt jogviszonyokban való foglalkoztatás miatt. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, az államnak 2,2 milliárd forint bevétele származott belőle - írja a Világgazdaság.

A színlelt szerződések elleni határozatokban 4,138 milliárd forint adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget, 1,1 milliárd forint bírságot és közel 829 millió forint késedelmi pótlékot állapított meg az adóhatóság. Ezt azonban több esetben elengedte azoknak, akik önként módosították a színlelt szerződéseket a moratórium 2006. június 30-i lejártáig, így végül 3,8 milliárd forint adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget törölt véglegesen.

Csak a foglalkoztatók kisebb része nem használta ki a törvény adta kedvezmény lehetőségét az APEH tapasztalata szerint. A vizsgált foglalkoztatók 11 százaléka nem tett bejelentést - ebben 264 fő volt érintve -, öten befejezték egyéni vállalkozói tevékenységüket, két adózó pedig felszámolás alatt áll.

A határidőig bejelentett szerződésmódosítások 2551 embert érintettek, akik közül 249 magánszemély jogviszonya megszűnt, míg a továbbfoglalkoztatottak színlelt jogviszonyát átalakították munkaviszonnyá. A jogszabályi kötelezettség hiányában önként bejelentést tevő adózók közül az adóhatóság 50 foglalkoztatói bejelentés valóságtartalmát vizsgálta felül, és azt tapasztalta, hogy a foglalkoztatók a törvény által biztosított kedvezmény igénybevételére jogosultak voltak.

Problémásnak bizonyult, hogy több foglalkoztatási ág - például a személy- és vagyonvédelem, önálló orvosi tevékenység - speciális szabályaiban keverednek a munkaviszony, a megbízási és a vállalkozói szerződés szabályai. Ezekben az esetekben ezért nehézséget okoz a jogviszony pontos megítélése. Vélhetően sokkal több színlelt szerződés fordult elő a gazdaságban, ám azt nem lehet tudni, hogy hányan szüntették meg megbízási szerződésüket - véli egy a neve elhallgatását kérő szakértő.