Tíz százalék fölötti inflációtól fél Járai

Néhány hónapig akár 10 százalék fölötti lehet az adott havi egy évre visszatekintő infláció az idei év első felében - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank által szervezett, Inflációs célkövetés című konferencián.

A jegybank elnöke pontosan úgy fogalmazott: "A félelmem az, hogy az idei év első néhány hónapjában akár két számjegyű is lehet az infláció üteme." Járai Zsigmond szerint ezért különösen fontos, hogy a jegybank az inflációs várakozások lehűtésére koncentráljon a pénzpolitikájában.

A jegybankelnök elmondta: a múlt év végi kormányintézkedések, törvényi változtatások, illetve a helyhatósági körben eldöntött áremelések hatására már most látszik, hogy nagyobb lesz az idei első félévben a fogyasztói árak emelkedése, mint azt korábban a jegybank szakemberei várták.

Hangsúlyozta: az MNB legfőbb célja továbbra is az árstabilitás elérése, ami Magyarországon 3 százalék körüli inflációt jelent.

Az MNB elnöke elmondta: a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének növelése érdekében még az idén módosíthatják a jegybanktörvényt. Hozzátette: már készülnek a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek együttműködésében a módosítási tervek, hogy miképpen növeljék a jegybank függetlenségét.

Járai Zsigmond emlékeztetett arra: a jegybank függetlenségének biztosításában a legjelentősebb előrehaladást annak idején a nemzeti bankról szóló törvény 2001-es változtatása eredményezte.

Az MNB elnöke szerint az azóta történt módosítások egyre inkább mérsékelték a jegybank függetlenségét. Ezek közé sorolta például azt, hogy megemelték a jegybank monetáris tanácsának létszámát.

A konferencia kapcsán emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az inflációs célkövető rendszer öt évvel ezelőtti bevezetése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban 10 százalék körül "beregadt" pénzromlási szintet az inflációs célkövető rendszerben mérsékelni lehetett.

Az inflációs célkövető monetáris szisztémában a jegybanknak átláthatóan kell működnie, ezt a célt mindig is szem előtt tartotta a jegybank, az átlátható működés pedig hozzájárult ahhoz, hogy az eltelt öt év alatt nőtt az MNB hitelessége - mutatott rá Járai Zsigmond.

Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja elmondta: az EKB nem folytatja az inflációs célkövető rendszert, ezzel együtt a monetáris politikájában az árstabilitás elérését tűzte ki célul, amelyen az EKB 2 százalék alatti inflációt ért.

Az EKB monetáris politikájában két alapvető pillérre támaszkodik, részben figyeli a monetáris aggregátumok alakulását, illetve a reálgazdaság folyamatait.

Jürgen Stark kiemelte: napjainkban a jegybankok által folytatott monetáris politikák legnagyobb kihívása az, hogy milyen államháztartási, fiskális politika mellett valósítják meg azokat. Optimális esetben a fiskális politika összhangban áll a monetárissal - emelte ki az EKB igazgatóságának tagja.