Korlátoznák a könyvvizsgálók felelősségét

Vállalati csődök miatt egyre több per indul a könyvvizsgáló cégek ellen, amelyeket az óriási kártérítési követelések tönkretehetnek. Emiatt vetette fel az Európai Bizottság (EB) az auditorok anyagi felelősségének korlátozását - írja a Világgazdaság.

A felelősség korlátozására négy lehetséges módszert vázol fel a bizottság tegnap kiadott közleménye, amelyre március 15-éig várják az érintettek hozzászólásait. A négy megoldás közül három felső határt vezetne be a kártérítési követelésekre, míg a negyedik megosztaná a felelősséget.

Az utóbbi szerint az auditorok csak azokért a károkért lennének kötelesek fizetni, amelyek az ő hibájukból származnak, míg a többiért az érintett cég felelne. A Financial Times szerint a befektetők ez utóbbi megoldást támogatnák, mivel a másik három lehetőség esetében egy bizonyos összeg felett senki sem felelne a károkért.

Magyarországon kötelezettségszegés esetén a könyvvizsgáló felel az okozott kárárt, méghozzá felső korlát nélkül, ennek mértékét viszont bizonyítani kell. Adó- és társadalom-biztosítási csalás, csalás, csődbűntett vagy közokirat-hamisítás vádjával a könyvvizsgálatot elvégző, vagy azt aláíró természetes személy ellen büntetőeljárás is indulhat.

Brüsszelben tartanak attól, hogy ha kártérítési perek miatt, a még talpon lévő négy "nagy" könyvvizsgáló cég közül az egyik tönkremenne, nem maradna elég könyvvizsgálói kapacitás a multinacionális cégek igényeinek kielégítésére. A Deloitte Touche Tohmatsu például éppen a múlt héten egyezett bele, hogy 149 millió dollárt fizet a Parmalat 2003-as csődje miatt a követelések rendezésére.

Az uniós kezdeményezés a piaci érdekeknek megfelelő, a szakma számára előnyös lépés - véli Fekete Katalin, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alelnöke. Jelenleg felelősségük korlátozását a könyvvizsgálók csak megbízóikkal kötött szerződéseikben köthetik ki, illetve az előírások szerint ügyfelenként legalább ötmillió forintos biztosítást kell kötniük.

Feloldaná a magyar könyvvizsgálókat szabályozó törvények alapvető ellentéteit a bizottság ajánlása - mondta Detrich Jánosné, a Szenczi Divizor Kft. ügyvezető igazgatója és könyvvizsgálója. A rendelkezések ugyanis kizárják, hogy egy könyvvizsgáló egy vizsgált cégben érdekelt legyen, tehát az auditor és a gazdasági társaság érdekköre nem egyezik. Ha pedig az érdekkör nem azonos, a felelősségi kör sem lehet az - véli az igazgató.

A magyar számviteli törvény értelmében a könyvvizsgálók feladata a mérleg, az eredmény-kimutatás és a cash flow kimutatást is tartalmazó, kiegészítő melléklet alkotta éves beszámoló ellenőrzése. A gazdálkodás körülményeit, kilátásait szövegesen rögzítő üzleti jelentésnél annyit kell megállapítani, hogy az összhangban van-e az éves beszámolóval. Emellett az auditor feladata még a vállalat tulajdonosainak értesítése, ha valamilyen visszásságot tapasztal, például a társaság vagyonának jelentős csökkenése esetében. Ha ezek után taggyűlés vagy közgyűlés összehívására nem kerül sor, értesítenie kell az illetékes cégbíróságot is.