Infláció: még két százalékpont felfelé

Az elemzők becslései csak kismértékben térnek el a kormánynak - a konvergenciaprogramban rögzített - várakozásaitól. Egybehangzó jóslatok szerint a jövő év végére már mérséklődik a pénzromlás, a forintárfolyamról azonban megoszlanak a vélemények.

Az elemzők várakozása szerint az év első hónapjaiban tovább emelkedik az infláció, és február-márciusban éri el a csúcsot, 8,7 százalék körül - áll a Reuters csütörtökön közölt felmérésében.

A Reuters által januárban megkérdezett elemzők többsége úgy véli, hogy az infláció emelkedésének időszakában nem nyúl a kamataihoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és az első kamatcsökkentésére csak a második félévben kerülhet sor. Az inflációs várakozások nagy bizonytalanságot mutattak januárban, a csúcsra vonatkozó előrejelzések széles tartományban, 8 és 9,3 százalék közt szóródtak.

A piaci szakemberek szerint az áremelkedés később nem tartja ezt a gyors ütemet, az év végére a konszenzus 4,7 százalékos inflációt jelez előre. A jövő év végére 3,3, 2009 utolsó hónapjára pedig 3 százalékra mérséklődhet az infláció, azaz hároméves időtávlatban elérhető a kormány és az MNB által kitűzött árstabilitási cél.

Az elemzők többsége szerint a jegybank már elérte a jelenlegi kamatemelési ciklus csúcsát. A válaszadók kétharmada jósolta, hogy az első kamatcsökkentésre a második félévben kerülhet sor, egyharmaduk szerint viszont már a második negyedévben. Az év egészében egy teljes százalékpontos csökkenést jeleznek előre az elemzők. Egy hónapja a konszenzus még félúton volt 75 és 100 bázispont között.

A gazdaság egyensúlyát továbbra is javulónak látják az elemzők. Ebben az évben konszenzusuk szerint a GDP 6,8 százaléka lehet az államháztartás hiánya, szemben a tavalyi csaknem 10 százalékkal.

A Pénzügyminisztérium legfrissebb közlése szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya az önkormányzatokkal együtt a GDP 9,4 százaléka volt 2006-ban, az idei évre várt deficit pedig 6,3 százalék.

Első ízben becsülték meg az elemzők a jövőre várható deficitet. A konszenzus ezt 4,6 százalékra tette, ami valamivel felette van a magyar konvergenciaprogramban előirányzott 4,3 százaléknak.

Az infláció és az államháztartási hiány várt csökkenése ellenére sem számítanak arra az elemzők, hogy a magyar gazdaság az eddig vártnál gyorsabban közelítene az eurózóna felé: a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró magyarországi bevezetését.

Az egyensúlyi mutatók közül hajszálnyival, 50 millió euróval javult a folyó fizetési mérleg idei hiányára adott előrejelzés. A mostani konszenzus 5,25 milliárd eurós deficitet vetít előre, ami már 1,9 milliárd euróval alacsonyabb érték, mint amit egy évvel ezelőtt várt a piac.

Még látványosabban javult ugyanezen az időtávon a külkereskedelmi mérleg hiányára vonatkozó konszenzus: egy éve 2,9 milliárd euró hiányt vetített előre, most pedig 1,4 milliárd eurót.

A forintárfolyam-előrejelzések alig változtak: február végére, és az év végére is 255-ös euróárfolyamot valószínűsítenek a szakemberek, a jövő év végére pedig 254-et. Az idei előrejelzések széles sávban szóródnak, 240 és 282 forint/euró között, azaz az elemzők ellentétes irányú, nagy mozgásokban gondolkodnak.