Olaj: Egy héten belül megoldást vár a külügy

Bár biztosítékot nem kapott a Külügyminisztérium, mégis úgy gondolják, hogy egy héten belül megoldódhat a hétfő óta tartó kőolaj-szállítási probléma. Az orosz, és a fehérorosz nagykövet is azt jelezte, hogy dolgoznak a válság megoldásán. Magyarországon egyébként pánik nincs, sőt inkább kivárnak az árcsökkentés előtt az emberek a tankolással. Elemzők szerint bárhogy végződjön is Moszkva és Minszk olajvitája, mindenképpen az orosz olajipar veszít majd tekintélyéből.

A közös fellépés érdekében Magyarország felvette a kapcsolatot az unió soros elnöki tisztét ellátó, és a Magyarországgal hasonló gondokkal küszködő Németországgal, valamint Lengyelországgal is a kőolaj-szállítás elmaradása miatt - jelentette be Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője kedden este újságíróknak.

Oroszország nem akarja sokáig húzni a válságot, ezért belátható időn belül megoldásra törekszik - ezt mondta az orosz nagykövet, aki kedden számolt be a fejleményekről a Külügyminisztériumnak.

Minszk felelősséget érez az európai energiaellátás stabilitásáért - közölte a fehérorosz nagykövet a magyar külügyminisztériummal szintén kedden. Biztosítékot azonban egyik fél sem adott arra, hogy ilyen eset a közeljövőben nem fordulhat elő ismét. A tárgyalásokról is csak annyi derült ki, hogy a fehérorosz miniszterelnök-helyettes Moszkvába utazott tárgyalni, az oroszok azonban magát a miniszterelnököt várják, hogy Putyinnal személyesen tárgyaljon a helyzet megoldásáról.

Magyarországon egyébként nincs pánik, sőt inkább kivárás tapasztalható a benzinkutaknál a szerdai árcsökkentés előtt tudta meg az [origo] több olajtársaságtól is.

Kóka: Az EU-nak tárgyalnia kell Moszkvával

Magyarország elvárja Moszkvától és Minszktől, hogy teljesítsék ellátási és tranzitkötelezettségeiket, az Európai Unió elnökségét és az Európai Bizottság illetékeseit pedig felkéri, haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat Oroszországgal és valamennyi érintett tranzitállammal arról, hogyan kaphat az EU garanciákat arra, hogy a gáz- és olajellátás a jövőben biztonságos lesz, és nem kell újabb válsághelyzetektől tartani - jelentette ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Kelet- és Közép-Európa országainak ebben a tekintetben közös problémai vannak - mondta Kóka János. Az egykori szocialista országok gáz- és kőolajhálózata nagymértékű függést hordoz az orosz eredetű nyersanyagtól, ráadásul a tranzit- és az ellátó országok vitája is a térség államait hozza nehéz helyzetbe. "Fokozottan jó döntésnek tartom, hogy annak idején Magyarország úgy döntött, ellép a diverzifikáció irányában, újabb vezetékrendszeren keresztül szeretné táplálni a magyar földgázrendszert, és egymástól függetlenül is működni képes gázvezetékek építésébe fog bele" - hangoztatta. Magyarország egyetlen lehetősége, hogy megpróbál versenyben tartani minden olyan országot, amely szállítani szeretne, és minden tranzitkapacitás-építési lehetőséget, amely asztalon van - jelentette ki a miniszter.

Már az ukránok sem kapnak olajat

Ukrajnába is felfüggesztették az orosz olaj szállítását hétfőn éjjel - adta hírül kedden délben az Itar-TASZSZ hírügynökség. Az oroszok azokat a vezetékeket zárták el, amelyek kapcsolatban állnak a Fehéroroszországon keresztül húzódó Barátság vezetékkel. Ugyanakkor a Dnyeszter vidékén futó vezetékekben és a fekete-tengeri kikötőkbe továbbra is zavartalan az orosz olajszállítás. A Gazprommal folytatott árvita miatt az egyik legnagyobb közép-ázsiai termelő, Azerbajdzsán leállította az olajszállítást Oroszországba.

Oroszország hétfőn zárta el a Barátság kőolajvezetéket, amely Fehéroroszországon keresztül vezet Közép-Európába. A fehéroroszok ugyanis bejelentették, hogy tonnánként negyvenöt dollár "tranzitdíjat" számolnak fel az országon keresztülfutó vezetékeken szállított orosz olajért. A Transznyefty orosz olajszállító monopólium megtagadta a fizetést, és azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy több mint 70 000 tonna olajat csapolt le illegálisan a Barátság vezetékből.

A tranzitdíjjal Minszk arra reagált, hogy Moszkva - amely újévtől kétszeres földgázárat kényszerített Fehéroroszországra - egyben exportvámot vetett ki a Fehéroroszországba irányuló orosz olajszállításokra, ami az orosz cégek számára csaknem megduplázta a finomítás céljából odaszállított olaj költségét. Oroszország közvetlen indítéka az olajexportvám kivetésére az volt, hogy nem tudott megegyezni Fehéroroszországgal az orosz olajból ottani finomítókban készült olajtermékek nyugati eladására kivetett (fehérorosz) exportvám megosztásáról, vámuniós sémájuk keretében.

Fehéroroszország kedden küldöttséget menesztett Moszkvába, azonban a felek egyelőre nem ültek tárgyalóasztalhoz: a Kremlben Putyinék ugyanis még nem dolgozták ki az orosz alkupozíciót. Név nélkül nyilatkozó kormányilletékesek szerint Oroszország mindenképpen a tranzitdíj megszüntetését követeli majd Minszktől.

Minszk sebezhetetlen

A fehéroroszok kedden küldöttséget menesztettek Moszkvába, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Az olajcsap elzárása azonban nem csak Minszk számára hozhat nehéz napokat: Fehéroroszország csak tranzitország, a vezeték másik végén a lengyel, német, cseh, szlovák és magyar finomítók várják az orosz olajat.

Lukasenkó elnöknek nincs vesztenivalója

A vita leginkább Oroszország tekintélyét tépázhatja meg, hiszen két éven belül ez a harmadik leállás a gáz- és olajszállításban. Lukasenko elnök teljesen elszigetelt Fehérorszországa szinte semmit sem veszíthet az ügyön. Nyugatabbra azonban veszélybe kerül az orosz olaj piaca. "Az újabb olajválság miatt Európában komolyan felvetődhet az orosz olajtól való függés kérdése" - írja a Pravda.

A 2006-os év is hasonló válsággal kezdődött: akkor Oroszország az ukránokkal egyezkedett a gáz áráról, míg végül egyszerűen elzárták az Ukrajnán keresztülmenő vezetékeket. A gázutánpótlás megszűnése jóval érzékenyebben érintette az EU-t, mint az olajcsap elzárása, gázt ugyanis jóval nehezebb alternatív forrásokból beszerezni.

"A Transznyefty és Oroszország veszít majd az ügyön, mind anyagi, mind erkölcsi értelemben. A fehérorosz kormány teljes európai kitaszítottsága miatt gyakorlatilag sebezhetetlen ebben a vitában, és ezt ki is használja" - jellemezte a helyzetet a Natalia Leschenko, a Global Insight elemzője a BBC Newsnak.

Besokallhatott a nagy testvér

A belorusz gazdaságot gyakorlatilag évek óta az olcsó orosz olaj tartotta életben. A teljesen elszigetelődött szovjet utódállam - a hasonlóképpen kitaszítottakon kívül - egyedül Moszkvával tart fenn jó kapcsolatot. Fehéroroszország a Szovjetunió felbomlása óta nyomott áron vette az olajat és a gázt Oroszországtól.

Lukasenkó elnök diktatúrájában gyakran figyelmeztetik a választókat arra, hogy az elnök személye a garancia az olcsó orosz gázra, amely nélkül az ország gyakorlatilag összeomlana. Bár korábban minden, az ellenzék támogatására irányuló nyugati kísérlettel szemben Minszk pártját fogta, úgy tűnik, Moszkvának ez alkalommal elege van autoriter szövetségeséből.

Európa olajvezeték-térképe

A fehéroroszok Moszkva szerint a legközelebbi szövetségesnek szóló alacsony áron nyerészkednek. Minszk a piacinál jóval alacsonyabb áron kapja meg az olajat kelet felől. A beérkező nyersanyagot Fehéroroszországban finomítják, azonban az üzemanyagot nem maguk használják fel, hanem piaci áron eladják Nyugatra.

Moszkva eddig a "gázfegyvert" - tehát az olcsó energiaellátás megszüntetését - csak a renitenskedő és a az EU felé kacsintgató egykori szövetségesek: Ukrajna és Grúzia ellen vetette be, most viszont az eddig hűséges szövetségesnek számító Lukasenkóék provokálták ki, hogy Moszkva elzárja a "Barátság" csapjait.

Oroszország középtávon a fehéroroszországi olajtranzitot kiváltó útvonalakat keres - mondta Viktor Hrisztyenko energiaipari miniszter kedden. Hrisztyenko szerint 2-3 éven belül évi 110 millió tonnára növelhető a balti-tengeri Primorszk kikötőjében lévő terminál (jelenleg 75 millió tonnás) kapacitása, meggyorsíthatják a Kelet-Szibériából a csendes-óceáni partokig, illetve Kínáig nyúló csővezeték építését, és bővíthetik a fekete-tengeri orosz olajkikötőket is. De Oroszország jelenleg csak a vasúti és folyami olajszállítás fokozásával próbálhatja meg levezetni a Druzsba kiesését, mert az összes többi csővezeték töltve van - magyarázta Hrisztyenko, aki szerint ha ezek az intézkedések kevésnek bizonyulnak, akkor az olajtermelés mérséklésére lehet szükség.

Az EU egyelőre elég tartalékkal rendelkezik

Barroso: elfogadhatatlan a szállítások szüneteltetése

Az olajcsap elzárása egyébként nem jelent akkora csapást az Európai Unió tagállamaira nézve: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint "nem fenyeget a veszély, hogy a végfelhasználókat érintené az olajvita" - írja a Mosnews. Az ügynökség szerint minden érintett állam rendelkezik megfelelő mennyiségű tartalékkal, amely kitart a vita megoldásáig, így a finomítókat nem kell leállítani. A nyugat-európai és a lengyel olajfinomítók elsősorban a balti kikötőkből vagy a Fehéroroszországot elkerülő olajvezetékekből juthatnak nyersanyaghoz.

"Ez ismételten megmutatja, hogy a kitermelő és a tranzitországként szolgáló volt szovjet utódállamok közti vita teljesen megbízhatatlanná teszi ezt az energiaforrást" - összegezte az újabb orosz olajvita kapcsán kialakult tapasztalatait Piotr Niamski lengyel gazdasági miniszter az Associated Pressnek. Lengyelország egyébként nyolcvan napra elegendő olajkészlettel rendelkezik.

Angela Merkel, az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárja Berlinben tárgyal az Unió energetikai biztosával a kialakult helyzetről. Bár rövid távon Moszkva és Minszk vitája nem jelent veszélyt az EU energiaellátására, Merkel a német televízióban az uniós energiapolitika tagolására és újragondolására szólított fel.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország leállította öt közép-európai országnak az olajszállítását, anélkül, hogy konzultációkat folytatott volna velük. Az olajat szállító, illetve azt tranzitáló országok nem hozhatnak a szállítást érintő intézkedéseket konzultáció nélkül - szögezte le Barroso, hangsúlyozva, hogy a moszkvai döntés " aggodalomra ad okot", mégha az közvetlen ellátási kockázatot nem is okoz a fogyasztó országoknál. Barroso ezt Berlinben fejtette ki újságírói kérdésre adott válaszában. Barroso és az EU bizottsága a német kormánnyal tartott kedden közös ülést.

Barsi Szabó Gergely