A kamatemelések éve volt 2006

Vágólapra másolva!
Trendfordítónak tekinthető a 2006-os év mind az európai, mind az amerikai jegybanki kamatpolitikában. Az amerikai jegybank (Fed) az év közepén felhagyott az addig évekig folytatott kiszámítható kamatemeléssel, és június óta szinten tartja alapkamatát. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanakkor az évekig alacsonyan tartott kamatszintet kezdte el feltornázni. Magyarországon nem volt kamatciklus a döntések mindig az adott helyzetre reagáltak.
Vágólapra másolva!

A magyar jegybanki alapkamat 6 százalékról kezdte az évet, amelyet öt lépcsőben emeltek meg a jelenlegi 8 százalékra. A kamatemelésekre egyebek mellett azért volt szükség, hogy a jegybank elejét vegye a gazdasági program fellazulásának. Ugyanakkor Magyarországon mindig az aktuális helyzetnek megfelelő döntést hozott a testület, nem lehet tehát kamatciklusról beszélni - hangsúlyozta többször is Járai Zsigmond, a jegybank elnöke.

A monetáris tanács egyébként az emelések egyik indokaként azt hozta fel, hogy továbbra is jelentős volt annak a kockázata, hogy a gazdasági szereplők inflációs várakozásai tartósan is megemelkednek. A testület az árstabilitás fenntartásához kulcsfontosságúnak tarja, hogy az árszínvonalat növelő egyszeri intézkedések ne épüljenek be a gazdasági szereplők várakozásaiba, elsősorban a bérek nominális emelkedésébe, és így ne okozzanak tartós inflációs nyomást.

Az utolsó október végi kamatemelésnél ugyanakkor a jegybank részéről már azt hangsúlyozták, hogy a pénzpiacok az emelést megelőző néhány hétben már valamelyest stabilizálódtak, amit a külföldi befektetők jelentős forintvásárlásai is jeleznek. A tanács szerint ehhez a nemzetközi befektetői környezet javulása és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi kamatemelései mellett az is hozzájárulhatott, hogy a külföldi befektetők szemében csökkent a kormány stabilizációs csomagjának megvalósíthatósági kockázata.

Mindezek alapján az elemzők egy része a jövő év első negyedében még elképzelhetőnek tart egy negyed százalékpontos kamatemelést. Abban azonban teljesen egyöntetű a véleményük, hogy a 8 százalékos alapkamat januárban is változatlan marad annak ellenére, hogy januárban 7,6 százalékra szökhet fel az infláció.

Befejezte kamatemelési sorozatát a Fed

Fotó: MTI
Greenspan emeléssel búcsúzott a FED-től

Júniusban befejezte a Fed az évek óta tartó menetelést. A jegybank előtte 12 lépésben emelte fel a 2004 nyarán még egy százalékon álló irányadó alapkamatát 5,25 százalékra. Az amerikai szövetségi jegybank januárban leköszönő elnöke, Alan Greenspan még emeléssel búcsúzott, és az ő politikáját követte utóda, Ben Bernanke, egészen júniusig.

Az év második felében az állandó kamatemelések megszüntetése nem okozott gondot az USA-ban, ugyanis az infláció kellőképpen alacsony szinten maradt.

Az amerikai piacon most fejeződött be a 2001-es válságot követő, agresszív kamatcsökkentés visszakorrigálása" - értékelte az évet a FED szempontjából Szitás Attila, a Buda-Cash Brókerház kereskedési igazgatója. A szövetségi jegybank most tért vissza az USA-ban normálisnak számító, hatszázalékos kamatszinthez.

Alan Greenspan 18 éve

Greenspan 18 és fél éven keresztül állt az amerikai jegybank élén. Greenspan volt mindez idáig Amerika leghíresebb jegybank elnöke. Greenspant az amerikai üzleti körök mind megkérdőjelezhetetlen gazdasági szakembert, csalhatatlan jóst tartják számon.
Sokak számára Greenspan neve egyet jelent a kilencvenes évek amerikai gazdasági fellendülésével. Annyi biztos, hogy Greenspan regnálása alatt az amerikaiak több bő esztendőt láttak, mint szűket.

Szitás szerint az inflációs adatok igazolják Ben Bernanke Fed-elnök azon döntését, hogy felhagyott a lépcsőzetes kamatemeléssel az USA nemzeti bankjában. Szitás az [origo]-nak elmondta: bár az Egyesült Államokban általában csökkentést áraztak be a piacok, ő maga további kamatemeléseket, vagy legalábbis szinten tartást vár a Fed-től 2007-ben.

"Jövőre a Fed valószínűleg tovább halad a kisebb emelések pályáján" - ismertette várakozásait az [origo]-val Hont András, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője. Hont vélemánye szerint 2007 júniusától jöhet ismét kamatemelés a Fed-nél.

Ugyanakkor Hont szerint komoly bérinflációs kockázatot jelenthet, hogy az idén felgyorsulni látszó amerikai gazdaság valószínűleg nem jut majd kellő mennyiségű munkaerőhöz, ez pedig jelentősen növeli majd a bérinflációt.

Hont András hozzátette: várható, hogy kiegyenlítődés következik be az amerikai kötvénypiacon a hosszú távú hozamok javára, és éppígy lehet korrekcióra számítani az aránytalanul magas árakkal működő, amerikai ingatlanpiacon is.

Bejött Trichet számítása

Az Európai Központi Bankban is rendszeres kamatemelések váltották fel a hosszú ideig tartó nyugalmat. A folyamatot a 2005 decemberi kamatdöntés indította meg, akkor 25 bázisponttal emelte meg a kormányzótanács a 2003 júniusa óta 2 százalékon álló, irányadó kamatszintet.

Fotó: EPA
Trichet-ék két százalék alá küldték az eurózóna inflációs mutatóját

A kamatemelések azonban koránt sem voltak olyan kiszámíthatóak, mint a Fed hasonló lépései. Trichet minden egyes kamatdöntés ismertetésekor hangsúlyozta, hogy az EKB mindig a kialakult helyzetnek megfelelően dönt a kamatszintről, semmit sem határoznak el előre, csak az inflációs kockázatokra figyelnek.

Az alapkamatot 25 bázispontonként léptették felfelé, a márciusi, júniusi, augusztusi, októberi és a decemberi üléseken döntöttek úgy, hogy emelésre van szükség - így alakult ki a mai 3,50 bázispontos érték. Az EKB eléret célját, ugyanis 2006 őszére sikerült a 2 százalékban meghatározott cél alá vinni az inflációt. Jean Claude Trichet ugyanakkor december 20-án úgy nyilatkozott, hogy egy ideig nem látja szükségét a kamatemelésnek.

"A gazdaság nem érezte meg az EU-ban, hogy Trichet-ék idén folyamatosan emelték a kamatot. A tőzsdék szárnyaltak, és igen pozitív a befektetői hangulat" - jellemezte az EKB idei évét Hont András. A Hamilton szakértője szerint egyelőre Trichet-nek van igaza, amikor csak az inflációra koncentrál a kamatszint meghatározásánál.

Hont szerint a felgyorsuló német gazdasági növekedés magával húzza az Uniót, ez azonban a bérinfláció kockázatát növelheti. Hont szerint jövőre kevesebb emelés várható, a szakember szerint az EKB kétszer emel majd 25 bázispontot 2007-ben.

Szitás Ákos szerint az eurózónában nem annyira éles kérdés az euró gyengülése, mint az USA-ban a dolláré. Az euró bevezetése óta jelentősen erősödött a dollárhoz képest, ezért nem fenyeget a nyersanyagárak emelkedéséből származó, azonnali infláció. A Budacash kereskedési igazgatója szerint várható, hogy az EKB kamatot emel jövőre, de semmiképp sem olyan tempóban, mint tette azt 2006-ban.

Barsi Szabó Gergely