GKI: Gyorsuló infláció, javuló egyensúly

Az infláció ugyan emelkedik, a gazdasági egyensúly azonban javulni kezd, ezért a befektetők bizalma és a forint ismét erősödik - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek, az Erste Bank együttműködésével készült, legfrissebb előrejelzésében.

A GKI kutatóinak értékelése szerint a javulás ugyan már megkezdődött az államháztartásban, ám az idei évi hiány, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9,5 százalékát teszi ki, így is jóval nagyobb lesz az előző évi 7,5 százaléknál és a módszertani változások figyelembe vételével tervezett 7,5-8 százaléknál is.

Az infláció 2006 első felében 2-3 százalék között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, novemberben elérte a 6,4 százalékot. Idén, átlagosan 3,9 százalékos, decemberben 6,5 százalék körüli áremelkedés várható.

Az év közepétől a forint összességében, mintegy 10 százalékkal gyengült, a kamatok számottevően emelkedni kezdtek. Mivel szeptembertől a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintették a gazdaságpolitikát, a forint korábbi gyengülésének szinte egészét már visszaerősödte. Az euró-forint árfolyam így az év egészében 264 körül, az év végén 250-255 között lesz.

A GKI szakemberei szerint az eddigi gazdasági folyamatokban a költségvetési kiigazításnak (az adóemeléseknek és támogatás-csökkentéseknek) még alig volt szerepe, annak hatása - főleg a közszolgáltató és hazai fogyasztói piacokra, termelő/szolgáltató ágazatokra - inkább csak 2007-ben lesz érzékelhető.

Az adatokból viszont egyértelmű, hogy a költségvetési magatartás a korábbi évekénél sokkal fegyelmezettebbé vált. Végeredményben, 2006-ban a gazdaság az előző évi 4,2 százalékot megközelítő ütemben, 4,1 százalékkal, kifejezetten exportvezérelt módon növekszik. A fogyasztás és beruházás 1,5, illetve 2 százalék körüli növekedése várható.

Az export volumene közel 5 százalékponttal gyorsabban nő, mint az import, a cserearányok azonban mintegy 2 százalékkal romlanak. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya nagyjából a 2005. évivel lesz azonos, mivel a külkereskedelemi hiány csökkenésével és a növekvő uniós forrásokkal szemben nő a jövedelemkiáramlás. Ez utóbbi jelentős része, mint újra befektetett profit viszont a tőkebeáramlást erősíti.

A IV. negyedévben már a kiigazítás is érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek növekedési üteme kissé lassul, viszont a nettó bérnövekedés, az egyéni járulékok emelése miatt ennél sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfaemeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsult, így az év első felében jellemző 5 százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3,5 százalékos reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke hasonló pályát befutva és hasonló mértékben, 3,6 százalékkal emelkedik.