Az S&P javította a devizaadósság besorolását

Az eddigi leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza Magyarország szuverén adóskockázati besorolásának kilátását csütörtökön a Standard & Poor's, a költségvetési konszolidációban elért előrelépésre hivatkozva. A cég ugyanakkor továbbra sem várja 2014 előtt a magyar euróövezeti csatlakozást.

A világ legnagyobb hitelminősítője megerősítette a "BBB plusz" hosszú futamú, illetve az "A-2"-es rövid távú besorolást.

Az S&P június 15-én, a magyar kormány egyensúlyi csomagjának bejelentése után minősítette vissza az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a jelenlegi, közepes befektetői szintre a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, akkor még azzal az indokkal, hogy az addig ismertté vált intézkedések "nettó hatása is mínusz lesz" a költségvetés helyzetében a korábbiakhoz képest feltárt romlással összevetve. A cég ráadásul a rontott osztályzaton is fennhagyta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást.

A csütörtöki kilátásjavításhoz fűzött elemzés szerint ugyanakkor a negatív kilátás stabilra módosítása tükrözi a haladást azoknak a jogszabályoknak és intézkedéseknek az életbe léptetésében, amelyek a gyorsan növekvő magyar államadósság-teher stabilizálásához szükségesek.

A Standard & Poor's szerint a "figyelemreméltó" konszolidációs menetrend végrehajtása iránt mutatott kormányzati elkötelezettség jó eséllyel biztosítja, hogy "legalább a következő két évben" teljesülnek a költségvetési célok.

A hitelminősítő most már azzal számol, hogy 2008-ra sikerül a GDP 4,8 százalékára leszorítani az államháztartási hiányt. Ennek révén a GDP-arányos államadósság 2008-ban 71 százalékon fog tetőzni, és azután ismét csökkenésnek indul, áll az S&P csütörtöki londoni közleményében.

A júniusi leminősítés indoklásában még az állt, hogy a Standard & Poor's számításai szerint az államadósság 2009-re a GDP-érték 79 százalékára emelkedik.

A cég a kilátásjavításhoz fűzött csütörtöki elemzése szerint mindazonáltal továbbra sem várja Magyarország euróövezeti csatlakozását 2014 előtt, mivel a megfelelő mértékű és fenntartható deficitcsökkentésekhez "idő kell".

A hír kétségtelenül pozitív, de nincs túl nagy jelentősége - mondta el az [origo]-nak Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője. A lépés egyébként váratlan volt, érdekes azonban, hogy pont a jövő évi költségvetés elfogadásával egy időben történt - mondta az elemző.

A hátterében egyébként pont az állhat, hogy a költségvetés elfogadásával megkezdődtek a tényleges lépések is az ország rendbetételére. A hír egyébként azt jelenti, hogy a hitelminősítő a közeljövőben nem készül tovább rontani Magyarország besorolásán, hiszen ez előtt várhatóan egy újabb negatív kilátást fogalmaznak majd meg.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek elmondta, hogy bár az indoklás újdonságokat nem tartalmazott, a piac várhatóan pozitívan értékeli a hitelminősítő döntését. Ezzel jelentősen csökkent a valószínűsége a leminősítés kockázatának - fűzte hozzá.

Különösen kedvezőnek nevezte az elemző, hogy a hitelminősítő hosszú távú, 2008-ra előretekintő prognózisa az államháztartás deficitjéről és az államadósságról egybeesik a kormány által várttal.

Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője ezzel szemben úgy vélte, hogy az S&P döntése mögött technikai ok is van: ha a hitelminősítő nem változtatott volna a kilátás besorolásán, az azt jelentette volna, hogy nem várja a jelenlegi 10 százalék körüli GDP arányos államháztartási hiány csökkenését, sőt a deficit növekedését sem zárja ki. Hozzátette: ennél kisebb lépést nem tudott tenni az S&P.

Lányi Bence hasonló, esetleg nagyobb lépést vár a Fitch hitelminősítőtől is, és nem zárta ki, hogy a Fitch pozitívra javítja a kilátásokat. Az elemző szerint a S&P döntése nem lesz jelentős hatással a piacra.

A bejelentés néhány percig kedvezően hatott a forintra és a magyar állampapírpiacra is. Előtte 252,70 forint körül jegyezték az eurót, majd hirtelen 251,80 forintig esett vissza az uniós valuta kurzusa. A pozitív hatás azonban gyorsan veszített erejéből, mivel a S&P jelentésében az is szerepel, hogy 2014 előtt nem várható az euró bevezetése. Rövid idő alatt ismét 252,70/90 forinton forgott az uniós valuta.

Az államkötvényeket is vásárolták, a hozamszint átmenetileg mintegy 5 bázisponttal ment lejjebb, utóbb a növekedés 3 bázispontra mérséklődött.

A kevés szereplővel működő piacon röviddel a bejelentés után uralkodó hatást az váltott ki, hogy egy magyarországi nagy befektető dollár vásárlásba kezdett, ebben valószínűleg szerepet játszott a délután közzétett amerikai GDP adat is. Fél három felé a dollárt 191,70/90 forinton jegyezték, szemben a reggeli 191,05/25 forinttal.