Szigorú maradt a büdzsé

Csütörtökön elfogadta a parlament a 2007-es évi költségvetési törvény végleges változatát. A büdzsé a félelmekkel ellentétben nem "lágyult ki" a parlamenti viták során, igaz, így is több módosítást fogadtak el, mint amennyit a miniszterelnök korábban szeretett volna. A módosítások ellenére úgy tűnik: a költségvetést sikerült a konvergenciaprogram szabta kereteken belül tartani.

Véglegessé vált a 2007. évi költségvetés. Az országgyűlési képviselők csütörtökön elfogadták a költségvetési törvényt, 208 igen, 163 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül.

A záróvitában az ellenzéki képviselők mellett csak a pénzügyminiszter szólalt fel. Varga Mihály (Fidesz) arra kérte a képviselőket, támogassák a költségvetés elsődleges hiányra vonatkozó javaslatát, és azt kérte a kormánytól, hogy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely az ország számára a felzárkózás lehetőségét jelenti. Veres János pénzügyminiszter elkerülhetetlennek nevezte az önkormányzati rendszer átalakítását, és arra kérte az ellenzéket, működjenek abban közre.

A Gyurcsány-kabinet az EU-nak benyújtott konvergenciaprogrammal harmonizáló büdzsétervezetet tett le az asztalra, és az esetek többségében sikerült megakadályozni, hogy a tervezet "kilágyuljon" a parlamentben.

Az országgyűlés december elején már megszavazta a büdzsé fő számait. A 2007. évben az állam a központi költségvetésben összesen 8325,9767 milliárd forintból gazdálkodik majd, 6669,4911 forintos bevétel mellett, a hiány tehát 1656,4856 forint lesz. Az önkormányzatok az év során 3100 milliárd forintból gazdálkodhatnak, ebből 1349 milliárd forint lesz az állami hozzájárulás.

A büdzsé legfőbb célja az Európai Unióban példátlannak számító, bruttó hazai termék (GDP) arányosan 10,1 százalékos 2006-os államháztartási hiány lefaragása: ez jövőre 6,8 százalék lesz. A megszorítások már idén is jelentősen csökkentették a deficitet, azonban a következő évben teljesednek ki igazán. Ez azonban a fideszes Varga Mihály szerint azzal jár együtt, hogy a reáljövedelmek 4,2 százalékkal csökkennek majd a 2007-es évben.

A megszorításokat azonban megfelelő megtakarításokkal kell kiegészíteni. Az állami bevételek növelése mellett ez a terület lesz az, amelyet a lakosság leginkább megérez majd. Ezek a változtatások nem mind a költségvetésben találhatók, de mindenképpen összefüggnek azzal.

A kormány korábban sok "szent tehénnek" tekintett területhez nyúlt hozzá. Átalakították és csökkentették az állami gázártámogatást, megkezdték az egészségügy átszabását. Ugyanakkor a támogatások csökkentése és a tömegközlekedés egyes ágainak szinkronizálása miatt körülbelül negyven százalékkal drágul jövőre a vasúti közlekedés, és drágább lesz a buszjegy is.

"Kellemetlen költségvetés, ha a háztartásában körülnéz az ember, de valahogy rendet kell csinálni" - értékelte Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a büdzsét az [origo]-nak. Kupa szerint a költségvetés fő feladata az volt, hogy megtegye az első lépéseket az egyensúly helyreállításához, ezt az adók emelésével s a támogatások csökkentésével nagyjából el is éri. "Az alap megvan, jövőre a minőségi fejlesztéseknek kell elkezdődnie" - utalt a volt pénzügyminiszter a jövőre induló operatív fejlesztési programokra.

A problémák felszíni kezelésének tekinti a 2007. évi költségvetést Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. "Az irány adva van, az Európai Unióhoz tartozással, de kérdés az, hogy valóban abba az irányba tartunk-e" - nyilatkozta az [origo]-nak a professzor. Csaba úgy véli: az intézkedések ugyan minimálisan megfelelnek, és közelebb viszik az országot a maastrichti kritériumokhoz, de rengeteg bennük a biztonsági kockázat.

Csaba László az összhangot hiányolja a költségvetés megfogalmazásai és a valós gyakorlat között. A közgazdászprofesszor egy egyik legnagyobb állami céget, a postát hozta fel példának, ahol szerdán egyeztek meg 7,5 százalékos béremelésről. Tették ezt annak ellenére, hogy korábban a kormány kijelentette: 2 évre befagysztják a közalkalmazotti béreket.

"Az osztogatás öt éve véget ért, azonban nem látok olyan tervet, amely a tűzoltáson kívül hosszú távon biztosítaná az egyensúly megteremtését" - értékelte a büdzsét a közgazdászprofesszor. Csaba László pozitívumként említette meg, hogy mostanra legalább tisztább a kép arról, milyen mértékű az egyensúly hiánya. "Az adóemeléssel és az inflációval teremtenek egyensúlyt, de nem látszik, hogyan lesz ebből gazdasági fellendülés a későbbiekben" - foglalta össze aggályait Csaba László

A büdzsé fő számai	Bevétel	Kiadás	Hiány
(milliárd forintban)	6669,4911	8325,9767	1656,4856

Vöröskereszt és kerékpárút

A keretek elfogadása után a költségvetést csak a rendelkezésre álló összegen belül lehetett módosítani: december ötödikén összesen 162 módosítást fogadott el a parlament, ezek közül 140 élvezte a kormány támogatását, 22 ellenzéki és vegyes javaslat szintén átcsúszott a szavazáskor. Ezen a napon egyetlen javaslat élvezte az összes parlamenti párt támogatását: a Vöröskereszt támogatását 120 millió forinttal emelték meg.

A másik, szintén általános támogatást élvező módosítás egymilliárd forintot juttatott kerékpárutak építésére. Az összeg fölött a gazdasági miniszter rendelkezik majd, a GKM-nél lehet majd pályázni az elkülönített pénzre kerékpárút építéshez. A kerékpárút-építési pénzeket a tavaszi ígérgetés ellenére eredetileg ki akarták hagyni a büdzséből. A biciklisek azonban a költségvetési vita alatt a retour-de-voks felvonulással emlékeztették a politikusokat tavaszi ígéreteikre, így sikerült végül a december 18-i módosítók közé bepréselni a pluszmilliárdot.

A módosítások és a költségvetéssel kapcsolatos törvények szavazása során azonban olyan javaslatokat is elfogadott a parlament, amelyek az eddigieknél szigorúbb gazdálkodást írnak elő. Ilyen volt például Szabó Lajos (MSZP) és Gegesy Ferenc (SZDSZ) javaslatgyűjteménye, amely az állami kézben lévő társaságok eladósodását limitálta.

560 módosító indítvány

Összesen 560 módosító indítványról döntött a parlament ezen a hétfőn, a költségvetés végszavazásának második körében. Itt a keretszámokat már nem lehetett módosítani, így az egyes területeket csak mások kárára tudtak pluszpénzekkel támogatni. A kormány 71 módosítást támogatott, az egészen lényegtelen módosításoktól az önkormányzati normatívák tízmilliárdos nagyságrendű átalakításáig.

A végszavazás második, hétfői körében a kormánypárti képviselők egyébként a korábbinál fegyelmezettebbek voltak: csak öt olyan javaslatot szavaztak meg, amelyet a kormány nem támogatott. Ezek közül kettő Göndör István, a szocialisták frakcióvezető-helyettese jól előkészített útpénzszerzési magánakciója volt Békéscsaba számára.

Veres számára a fő cél a konvergenciaprogram betartása volt

Emellett növelték, de szigorították is a művészetoktatás támogatását, és növelték a közoktatás-fejlesztő közalapítványok állami támogatását. A Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely rekonstrukciójára szánt összeget 150 millió forinttal növelték, azonban ezt a pénzt a Mátyás-templom rekonstrukciójától vonták el. Az ötödik módosítás 390 millió forintot juttatott a Magyarországi Cigány Közalapítványnak, oktatásra.

A rászorultság alapján döntenek

A költségvetés szociális módosításai kapcsán Vidorné Szabó Györgyi MSZP-s képviselő elmondta: igyekeztek kiegyensúlyozni a jövő évben várható magas infláció hatásait például a családi pótlék esetében. Ugyanakkor rászorultsági alapon emelték meg a különböző normatívákat. Ilyen elv szerint egészítették ki 1,2 milliárddal a tankönyvtámogatásra szánt pénzt, hogy azokat a családokat is támogatni tudják, amelyek jövedelme egy-kétszáz forinttal lépi túl a rászorultsági szintet.

Ugyanakkor vesztesként került ki például a pénzek elosztásából a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás normatívája vagy az utcai szociális munka után igényelhető normatíva. Előbbinél nem emelték az idei összeget, míg az utóbbinál 6,3-ról 5 milliárdra csökkentették a támogatást. Vidorné szerint ezekben az esetekben bebizonyosodott, hogy kevesebb pénz is elég a szolgáltatás fenntartására.

Ugyanakkor az állam működésén való spórolás is tetten érhető a módosítások között. Jauernik István (MSZP) az [origo]-nak elmondta: az önkormányzatok az EU-pénzek beáramlása miatt több fejlesztési támogatást kapnak, de a működési költségek terén vissza kell fogni magukat.

Az átalakítás azonban többletköltséggel is jár. Ezt jól jellemzi, hogy Tatai Tóth András MSZP-s képviselő plusz egymilliárd forintot szerzett a pedagógusok teljesítményalapú bérezésére. A korábbiakkal ellentétben ugyanis nem azt honorálja majd az állam, hogy mennyi ideje van valaki pedagógusi pályán, hanem azt, hogy milyen hatékonyan végzi munkáját. A kötelező óraszámok megemelése ellenére Tatai Tóth szerint nem kell tömeges tanárelbocsátástól tartani, az iskolák ugyanis a már nyugdíjban lévő, de még aktív, illetve a szerződéses tanárok rovására gazdálkodják majd ki a kötelező óraszámot.

Barsi Szabó Gergely