Az emberiség 2 százalékának jut a javak fele

Fölmérte a javak eloszlását a Föld lakosságán belül az ENSZ. A világszervezet első alkalommal készített az összes országára kiterjedő kutatást a gazdasági egyenlőtlenségekről. A végeredmény kiábrándító: az emberiség fele mindössze a globális javak 1 százalékát birtokolja.

Az ENSZ tanulmánya szerint döbbenetes a különbség a végletek között az anyagi javak birtoklásában. A felnőtt lakosság leggazdagabb 2 százaléka birtokolja a javak több mint a felét, míg a legszegényebbeknek - akik a Föld lakosságának felét jelentik, csak a javak egy százaléka marad.

A szervezet Világgazdasági és Fejlődési Kutatóintézete már korábban is végzett hasonló kutatásokat, azonban ez az első globális, a Föld összes országára kiterjedő felmérés - írja a BBC News.

Ahhoz, hogy valaki bekerüljön a leggazdagabb 1 százalékba, félmillió dollárnak (azaz több mint százmillió forintnak) megfelelő összeggel kellett rendelkeznie. A leggazdagabb tíz százalékhoz tartozóknak elegendő a 61 000 dolláros vagyon is.

A javak döntő többsége Észak-Amerikában, Európában és Ázsia egyes országaiban, valamint Ausztráliában koncentrálódik. A Föld összes javainak 90 százaléka található ezekben az országokban. A jövedelmek és a jólét megoszlásában még ennél is drasztikusabb az eltérés. Az adatokat 2000-ben vették fel: a szakemberek szerint azóta tovább nőttek a különbségek világszerte.

A kutatók a termőföld, az állatok, az épületek és az egyéb pénzügyi eszközök birtoklását vizsgálták. A fejlődő országokban a termőföld és az állatállomány birtoklása számít elsősorban kardinális kérdésnek.

Ugyanakkor a kutatók azt is kimutatták, hogy a fejletlen bankrendszer miatt ezekben az országokban az embereknek nincsen esélyük arra, hogy valódi megtakarításokat halmozzanak fel. A gazdaság fejletlensége ördögi kör: a fejletlen piacon nem kínálnak megfelelő hiteleket, amelyekkel be lehetne indítani az elmaradott gazdaságot.

A felmérés egy komoly ellentmondásra is rávilágított: a leggazdagabbak statisztikailag a legszegényebbek is lehetnek. A legfejlettebb országok lakói ugyanis annyi banki hitelt és tartozást halmoztak fel, amelynek az alapján - pusztán a számokra hagyatkozva - nincstelennek tekinthetők. Ezek a "matematikai" szegények azonban mégis több javat birtokolnak, mint a szegényebb országok helyi viszonyok szerint rendezett anyagi helyzetű lakosai.