Vizsgálná a Mol-pakett eladását a Fidesz

Bennfentes kereskedelemre gyanakszik a Fidesz az állami Mol-részvénycsomag tervezett értékesítése kapcsán, ezért annak felfüggesztését és vizsgálatát kezdeményezi.

Az állami tulajdonban lévő Mol-részvények értékesítésének felfüggesztését kezdeményezi a Fidesz, mivel a kárpótlási jegyek árfolyamalakulása miatt felmerült a bennfentes kereskedelem gyanúja - jelentette be Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának fideszes elnöke csütörtökön.

Varga Mihály azt tudakolta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. elnökének kinevezését megelőző bizottsági meghallgatásán az elnökjelölttől, Vásárhelyi Istvántól, hogy támogatja-e a Fidesz kezdeményezését a részvényértékesítés felfüggesztésére, illetve egy azonnali felügyeleti vizsgálat megkezdésére. Ennek szükségességét a bizottság elnöke a kárpótlási jegyek árfolyamalakulásával indokolta.

Varga szerint "meglepetésszerűen, az utolsó pillanatban" jelentették be, hogy a tranzakció során lehetséges lesz a kárpótlási jeggyel történő fizetés is. A bejelentést megelőzően - szavai szerint - a kárpótlási jegyek határozott árfolyamelmozdulása nélkül, jelentős volument tett ki a kereskedés, ami felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját. A Fidesz a pénzügyminiszterhez fordul a Mol részvényértékesítésének felfüggesztése érdekében - tette hozzá.

Varga Mihály közölte: "elrémisztően" magasnak tartja a Mol privatizációjánál a részvényenként 25 500 forintban maximált árat, amit a BÉT-en a Mol-papírok jelenlegi és egyes prognózisok szerint hosszabb ideig fennmaradó 21 000 forint körüli árfolyamával indokolt. Véleménye szerint "épeszű ember nem vesz részt 25 500 forintban maximált ár mellett a tranzakcióban, amikor a részvényhez 21 000 forintért is hozzájuthat", hacsak bennfentes információk alapján nem értesült korábban a kárpótlási jegy felhasználásának lehetőségéről.

Vásárhelyi István válaszában azt mondta, hogy a felfüggesztést és a vizsgálatot illetően nem kompetens, de hozzátette, hogy a tranzakciót körültekintően és transzparens módon készítették elő. Hangsúlyozta, hogy a kárpótlási jeggyel történő fizetés az elejétől kezdve része volt a tranzakciónak, ezt minden - a felügyelőbizottságának is megküldött - előterjesztés is tartalmazta. Különösen azért, mert az ÁPV célja az volt, hogy a kárpótlási jegyeket végleg vonja be a piacról, és nincs már olyan tranzakció, amivel ezt el tudná érni a privatizációs szervezet - tette hozzá az elnökjelölt.

Az árat illetően Vásárhelyi István arra hívta fel a figyelmet, hogy a kibocsátásra csak később kerül sor, és úgy vélte, hogy a bizottság elnöke által említett részvényár "kissé alulértékelt", mivel - mint mondta - volt ez az elmúlt időszakban magasabb is.

Nincs ok a Szerencsejáték Zrt. gyors privatizálására

Forrás: [origo]

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága támogatta Vásárhelyi István kinevezését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. igazgatósága elnökévé, a kormánypárti képviselők igen és az ellenzéki képviselők nem szavazata mellett.

A Tocsik-üggyel és a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjával indokolta Varga Mihály, hogy az ellenzéki párt nem támogatta a jelöltet. Az ellenzéki felvetésre Vásárhelyi István elmondta, hogy mind a két esetet később alapos feltáró vizsgálatok követtek. A Tocsik-ügyre utalva hozzátette, hogy a felügyelőbizottság élenjárt az ügy feltárásában.

Nincs indoka a Szerencsejáték Zrt. gyors privatizációjának - válaszolta Vásárhelyi képviselői kérdésre, és hozzátette, hogy a döntés nem az ÁPV Zrt., hanem a kormány kompetenciája, a kérdésben a vagyonkezelő csak ajánlást fogalmazhat meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az EU piacnyitásával összefüggésben a szerencsejáték-piac alapvetően átformálódik, új szereplők jelennek meg, amelyekkel a Szerencsejáték Zrt.-nek a későbbiekben fel kell vennie a versenyt. Most azonban az elnökjelölt szerint a társaság biztonságban van, és jelentős összeggel járul hozzá a költségvetési bevételekhez.