Diákok fejleszthetik pénzügyi ismereteiket

Vágólapra másolva!
Az legfontosabb tárgyak között kellene lennie a pénzügyi ismeretek oktatásának a diákok szerint, akik körében kedvelt téma a pénz. A megtakarítási és befektetési szokások átalakulásának kulcsa abban van, hogy a fiatalok felkészültebbek legyenek a témát illetően. Az idei tanévtől 60 iskola közel 3 ezer középiskolás diákja tanulja meg, hogyan bánjon okosan pénzével, későbbi jövedelmével, megtakarításaival.
Vágólapra másolva!

A középiskolai diákok pénzügyi kultúrájának fejlesztésének támogatására meghirdetett pályázat 2006/2007 tanévi keretösszege 15 millió forint volt; célcsoportja pedig a középfokú nevelési-oktatási intézmények 9-12. évfolyamain tanuló diákjai, valamint az őket oktató pedagógusai voltak. Az elnyerhető pályázati támogatás középiskolánként 500 000 forint volt.

A pályázatra elkülönített összeg 30 iskolában tette volna lehetővé a pénzügyi ismeretek oktatását. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által nyújtott 15 millió forintos támogatásnak köszönhetően azonban további 30 iskolában kezdik meg az idei tanévtől az új digitális tananyag oktatását, azaz összesen 60 iskola közel 3000 diákja szerezheti meg az alapvető pénzügyi ismereteket a 2006-2007-es tanévben.

A diákok körében egyre nagyobb igény van a használható, és akár azonnal pénzre váltható tudásra.A felmérések szerint a középiskolások szüleiknél nyitottabbak a modern és felelős pénzügyi kultúra elsajátítására. Nincsenek téves információik, rossz berögződéseik a pénz- és tőkepiacokkal kapcsolatban.

Mindez azért is fontos, mert a magyarok megtakarítási és befektetési kultúrája a legelmaradottabb egész Európában. A lakosság 62 százalékának egyáltalán nincs félretett pénze (GfK, 2004, augusztus). Az unió más országaiban ezzel szemben kisebbségben vannak azok, akik nem rendelkeznek megtakarításokkal. A meglévő megtakarítások szerkezete is elavult: a megfelelő hozamot biztosító lehetőségek helyett a többség még mindig alig kamatozó bankbetétben vagy otthon, a párna alatt tartja a pénzét.

Miközben az átlagkereset az elmúlt két évben jelentősen nőtt, tovább csökkent a megtakarítási hajlandóság. Az emberek akár az eladósodás kockázatát is vállalva azonnal akarnak vásárolni, nem hajlandók a várakozásra, pénzünket befektetés helyett fogyasztásra költjük.
A "pazarló életmód" és az ultrakonzervatív, kockázatkerülő befektetői magatartás egyik legfontosabb oka az ismerethiány.

A diákok körében a legfontosabb tudásanyagot az idegen nyelv, informatika, matematika és a pénzügyi ismeretek jelentik. A diákok 20%-ánál a pénz a harmadik legfontosabb téma, gyakrabban esik szó a pénzzel való bánásmódról, mint a sztárokról vagy az aktuális filmekről.

Mostanáig elsősorban a közgazdasági és a pénzügyi iskolákban tanulók szerezhették meg az alapvető pénzügyi ismereteket. A digitális tananyag szereplői a Nemzeti Bankban, a tőzsdén, kereskedelmi bankokban és más pénzintézetekben értik meg, hogyan működik a bankrendszer; mi a Magyar Nemzeti Bank feladata; mivel foglalkozik egy bróker; hogyan működik a tőzsde; vagy hogy miként kereshetnek pénzt az értékpapírpiacokon. Útjuk során megismerik a legfontosabb pénzügyi fogalmak jelentését, megtanulják, hogyan választhatják ki a legelőnyösebb befektetéseket, mire kell odafigyelniük az egyes termékek, szolgáltatások kiválasztásánál.

A tananyag célja, hogy ne legyen olyan diák, aki úgy hagyja el az iskolapadot, hogy nincs tisztában az alapvető pénzügyi fogalmakkal, nem ismeri a különböző befektetési formákat vagy ne tudná, hogyan kell okosan bánni pénzével, takarékoskodni, befektetni.