Bokros: Nem elég a konvergenciaprogram

Vágólapra másolva!
A magyar államháztartás minden részletét gyökeresen átalakító reformjavaslatokat vázolt fel Bokros Lajos egy hétfői makrogazdasági konferencián. Az egykori pénzügyminiszter teljesen megújítaná az adó- és járulékrendszert, az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert.
Vágólapra másolva!

Bokros Lajos az ICEG Európai Központ és a Hungarian Business Leaders Forum negyedik pénzügyi csúcstalálkozóján fejtette ki véleményét a konvergenciaprogramról. A jelenleg is zajló, Kihívások - a nagy áttörés? címmel megrendezett konferencián miniszterek és közgazdászok ismertetik álláspontjukat a reformokkal kapcsolatban.

Időzítési probléma van a kormány konvergenciaprogramja és a hosszú távú államháztartási reformok megvalósítása között - mondta az [origo]-nak Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter a konferencia szünetében. Szerinte ugyanis először a hosszú távú államháztartási reformok részleteit kellene kidolgozni, és annak függvényében volna érdemes a jövő évi költségvetést elkészíteni. Rossz koncepció ennek az ellenkezője. Ha ugyanis a konvergenciaprogram részleteit a jövő évi költségvetésnél később dolgozzák ki, akkor a reformok eredményei jóval későbbre tolódhatnak, és megvalósulásuknak is kisebb az esélye.

Bokros Lajos elképzelései szerint a munkavállalók 8 százalék egészségügyi járulékot, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 18 százalék személyi jövedelemadót, tehát összesen 36 százaléknyi terhet fizetnének. A munkaadóknak pedig 10 százalék egészségügyi járulékot, 18 százalék nyugdíjjárulékot, összesen 28 százalék terhet kellene fizetniük. Így a munkáltatók által kifizetett összeg 50 százaléka maradna az alkalmazottaknál a jelenlegi mintegy harmada helyett. A volt pénzügyminiszter bevezetné a valamennyi ingatlanra terjedő értékarányos ingatlanadót is, valamint megszüntetné a minimálbér adómentességét és felbruttósítaná ezt a díjazást.

A tandíj és a vizitdíj szükséges, de nem elégséges a felsőoktatás és az egészségügy megreformálásához - állította Bokros Lajos. Szerinte felesleges az oktatók és gyógyítók közalkalmazotti státuszának fenntartása, és túl soknak tartja az egészségügyben és a felsőoktatásban működő intézmények számát. A volt pénzügyminiszter úgy véli, hogy az oktatási és egészségügyi intézmények gazdasági döntéseit nem szakmai testületeknek, hanem a tulajdonosok megbízottjainak kellene meghoznia. Bokros Lajos külön csődtörvényt léptetne életbe a felsőoktatási intézmények megszüntetésének szabályozására. A tulajdonosoknak kellene finanszíroznia a felsőoktatási intézmények infrastruktúráját, a hallgatóktól szedett tandíjból pedig a tanárok fizetését fedeznék. Ilyen szerkezet mellett a diákoknak alkalmat kellene adni, hogy minden tanár, minden tanfolyam után értékeljenek, és azokat, akik nem állják ki az értékelés próbáját, elbocsátanák, véli Bokros. Szerinte a felsőoktatási intézményeket nemzetközi értékelő cégekkel való minősítése is elengedhetetlen lenne.

A volt pénzügyminiszter előadásában egyértelműen állást foglalt a több-biztosítós modell bevezetése mellett az egészségügyben. Szerinte az egészségügy átalakítását a biztosítási rendszerrel kellene kezdeni: létre kellene hozni a magánegészség-pénztárakat, és egy évet kellene hagyni a biztosítottaknak a közülük való választásra. A kimaradókat pedig hozzá kellene rendelni egy független pénztárhoz.

Bokros úgy véli, a jelen pillanatban nincs értelme a vizitdíj nagyságáról szóló vitáknak; a vizitdíjat - vagy önrészt - a magán-egészségpénztáraknak kellene bevezetniük. Alapelvnek tartja, hogy a baleseti ellátáson túl senki nem kaphat ingyen egészségügyi szolgáltatást. A volt pénzügyminiszter szerint az említett módszertől eltérő módosítgatásokkal soha nem érhető el a minőségi egészségügyi szolgáltatás. Így viszont a jó orvosok 20-szor, 25-ször többet fognak keresni, a rosszakat pedig el fogják bocsátani.

A nyugdíjrendszert nem szabad többé politikai cukorkának használni - hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter. Szerinte akik eddig magánnyugdíjpénztárakat választottak az állami társadalombiztosítási rendszer helyett, nagyon rosszul jártak, mert az állami pillért a költségvetés befizetési is hizlalják. Így azok jártak jól, akik nem választottak második pillért. Bokros Lajos szerint a nyugdíjkorhatárt 65 évre kellene emelni.

Bokros a foglakoztatáspolitkával kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a román és bolgár polgárokat szabadon be kellene engedni a munkaerőpiacra. Szorgalmazta továbbá a minimálbér eltörlését, a fizetett ünnepek számának emelését, a heti munkaidőt pedig nem csökkentené. A volt pénzügyminiszter szerint nem megengedhető egy szabad munkaerőpiacon korlátozni a határozott idejű munkaszerződések megismételhetőségének számát.