Fedezi az agrárium a bioetanol-szükségletet

Hosszú távon a megtermelt kukoricafelesleg felhasználását is biztosíthatja a környezetbarát üzemanyag-adalékként ismert bioetanol hazai termelésének növelése.

A magyar mezőgazdaság hosszú távon képes annyi bioetanolt előállítani, amennyit benzinbe keverve az autópark műszaki átalakítások nélkül elbír - mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára az MTI-nek.

A gépjárművek energia-tartalomra vetítve 10 százalék, térfogatra 15 százalék arányban képesek benzinbe kevert környezetbarát üzemanyagot meghibásodás nélkül elviselni. Nagyjából ez az arány, amihez a mezőgazdaság mai formájában még képes alapanyagot szolgáltatni.

A bioetanoltól világszinten sem lehet ennél többet várni energetikai szempontból a szakértők szerint. A Föld a bioetanol előállításához szolgáló növények potenciálját figyelembe véve, az üzemanyag-fogyasztás legfeljebb 20 százalékát tudná produkálni.

Ezek a bekeverési arányok egyelőre még igencsak távlatiak, hiszen a benzin esetében Magyarország egyelőre energiatartalom szempontjából 2 százaléknál tart, s jövőre is csupán a benzin 4,4 százaléka tartalmazhat "bioszeszt". Az ország célja az Európai Unió szándékával összhangban, az 5,75 százalék energiaarányos keverési arány teljesítése 2010-ig.

Magyarországon a bioetanol alapanyagául elsősorban a kukorica szolgálhat, bár a jelenlegi termelés alapja cukorgyári melléktermék. A győri és a szabadegyházi alkoholgyár melaszból állít elő az idén 70 ezer tonnányi alkoholt, ez egyben a teljes magyar bioetanol-termelés.

Az elsősorban a károsanyag kibocsátásának csökkentési és energiabiztonsági szempontból kitűzött uniós cél eléréséhez, mintegy 200 ezer tonna bioetanolt kell majd a benzinbe keverni a számítások szerint. Ehhez a mennyiséghez 3 millió tonna kukorica feldolgozása szükséges, amit 600 ezer hektáron lehet megtermelni.

Ekkora területet kell tehát előbb-utóbb az élelmiszercélú termelésből az energiatermelés szolgálatába állítani. Ez egyben a magyar agrárium elemi érdeke, ugyanis a kukorica-termelők évek óta felesleget halmoznak fel.

A kukoricatermő terület kibővítésére csupán az uniós bioetanol-arány teljesítése miatt nem lenne szükség. A termény fele már ma is intervenciós raktárakban végzi; jelenleg az ország tározóiban eladatlanul álló kukoricából annyi halmozódott fel, hogy az elegendő lenne az uniós cél kétszeres teljesítéséhez.

Az ország előtt álló kihívásokat, illetve az adottságokat figyelembe véve, a kormány ahhoz kíván segítséget adni, hogy 2010-re a bioetanol-termelés legalább 800 ezer tonnára bővüljön. Ez azt jelentené, hogy az európai uniós kötelezettségből fakadó, belföldi minimális igényen felül 600 ezer tonna exportálható bioetanol termelésére volna lehetőség.

A kormány a jövőre startoló európai uniós költségvetési ciklus támogatásai terhére, hét év alatt mintegy 100 milliárd forintot, saját költségvetésből pedig mintegy 20 milliárd forintot szán bioetanol-projektek társ-finanszírozására. A tervek szerint az uniós támogatásokból néhány nagyüzem részesülne, a nemzeti forrásokból pedig köréjük települő kisebbek kaphatnának.

Érdeklődő beruházókból nincsen hiány, eddig 1,5 millió tonnányi bioetanol-gyártó kapacitás létesítését jelentették be különböző befektetői csoportok. Gőgös Zoltán megítélése szerint ehhez a mennyiséghez a mezőgazdaság jelenlegi állapotában is képes alapanyagot szolgáltatni, sőt az ágazat a tervezett kapacitásokon felül, akár további 600-650 ezer tonna bioetanol-termelést is elbír, de ez már a takarmányozási célú kukoricatermelés rovására menne.

Ennél a mennyiségnél többet már csak az öntözés kiterjesztésével, vagy génmódosított kukoricafajták alkalmazásával lehetne elérni. A 2,1-2,15 millió tonnás elméleti felső határ teljesítése, a 10 százalékos keverési arányú benzinkeverék forgalmazása és némi export mellett fedezné a teljes tömegközlekedés üzemanyagigényét, valamint a tiszta etanolt felhasználni képes autók ellátását.