Londoni elemzők: A 2014-es euró sem biztos

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a magyar konvergenciaprogram pénteken kiszivárgott részletei alapján már a 2012-es euróövezeti csatlakozás sem tűnik bizonyosnak, sőt a 2014-es belépési dátumot is kockázatok terhelik, bár a GDP-arányos államadósság önmagában nem feltétlenül lesz akadálya az euró magyarországi bevezetésének.

A Dresdner Kleinwort (DrK), a Dresdner Bank londoni befektetési részlege egy elemzésében azt írta, hogy abból, ami a konvergenciaprogramból eddig ismerhető, Magyarország 2012-es euróövezeti csatlakozása "egyre kevésbé tűnik valószínűnek".

A DrK szerint a kiszivárogtatásban szereplő felülvizsgálatok tovább erősítik a ház azon várakozását, hogy Magyarország az euróövezeti csatlakozás feltételeit sem tudja majd teljesíteni 2012-ig, és a bank elemzői még további csúszást sem zárnak ki. A DrK szerint a deficitkilátás újabb emelésével a kormány most már a tervezett reformok végrehajthatóságának hitelességét ássa alá.

A Dresdner elemzői szerint emellett "túl derűlátó" a pénzügyminisztérium 4,1 százalékos idei GDP-növekedésről szóló előrejelzése. Ha a növekedés 3 százalék közelébe lassul, ahogy az elemzés szerint a DrK várja, és az átlagos infláció 3,5 százalékos lesz, a gazdaság összkibocsátásához mért deficitrátát még feljebb kell majd módosítani.

A cég a jelentés szerint továbbra is kétli a júniusban bejelentett takarékossági csomag teljes kivitelezhetőségét, és három fő hiányosságot lát. Kevés részlet vált ismertté a kiadások tervezett csökkentéséről, és jóllehet a csomag jelentős létszámleépítést irányoz elő a közszférában, rövid- és középtávon jó eséllyel erősödni fog a nyomás az elbocsátások lassítása miatt.

A bevételnövekedési előrejelzések emellett derűlátónak tűnnek, tekintve a gazdasági növekedés lassulását és az adóelkerülés visszaszorításában mutatkozó "objektív nehézségeket", áll a Dresdner Kleinwort elemzésében.

Mindezeken túl a DrK londoni elemzői szerint a kormány "nagyon ambiciózus" tervvel állt elő, ami csak a további leminősítések rövid távú kockázatát növeli, ha megjelennek az elcsúszásra utaló jelek.

Az elemzés szerint a ház egyetért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon kijelentésével, hogy a gazdaságot nem szabad sokkterápiának kitenni. Magyarország jobban is járna, ha teljesíthetőbb euróövezeti csatlakozási dátumot jelentene be, az ehhez szükséges költségvetési reformok világos és részletes elmagyarázásával együtt.

A cég szerint az, hogy a magyar eurócsatlakozás 2014-ig, sőt még tovább késhet, kilengéseket vetít előre a magyar piacokon. A magyar határidőskamatcsere-piacon kialakult hozamkülönbség-várakozási görbe a négy nagy térségi EU-gazdaság (CE-4) közül a leghosszabb konvergenciakésedelmet árazza; a forintkamat-piaci görbe öt éves távlatban 1,00 százalékpontnál nagyobb hozamfelár-várakozást mutat, mint a zlotykamat-piacon, miután 2,50 százalékpontra bővült az azonos távra árazott eurókamatcsere-hozamvárakozás felett a kiszivárogtatás után.

A Dresdner szerint a piac most már 1,25 százalékos további idei magyar jegybanki kamatemelést áraz a jelenlegi 6,75 százalékos alapkamatról, jóllehet a cég saját várakozása jelenleg fél százalékpontos szigorítás.

Az elemzés szerint a forint egyértelműen nyomás alá került, de a Dresdner akkor várja az MNB kamatemelését, ha az euró forintárfolyama a 285-290-es szintet kezdi tesztelni.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató londoni részlegének pénteki elemzése szerint - jóllehet a forint másfél százalékot esett - a kiszivárogtatás mindössze egyetlen új információval szolgált; most már konkrét számok igazolják, hogy a maastrichti feltételrendszert az ország 2010-re sem fogja teljesíteni. A GS szerint az mindig is valószínűtlen volt, hogy a kormány ilyen magas hiányról indulva ebben a választási ciklusban eléri a GDP 3 százalékának megfelelő államháztartási hiánycélt, és a ház változatlanul úgy tartja, hogy nem valószínű az euró bevezetése 2014 előtt, sőt további csúszás is lehetséges.

A Goldman Sachs pénteki londoni elemzése szerint a konvergenciaprogram kiszivárogtatott részletei tulajdonképpen nyitva hagyják a maastrichti feltételrendszer 2010-ig történő teljesítésének lehetőségét, a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá szorítását kivéve, amelyet azonban (az euróövezet) korábban sem tartatott be. Ugyanakkor 2010 választási év, és magas a kockázata annak, hogy a költségvetési politika ismét fellazul, vagy legalábbis nem szigorodik eléggé ahhoz, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alá lehessen csökkenteni.