Zuhan a magyar fogyasztók bizalmi indexe

Vágólapra másolva!
Az országgyűlési választásokat követően, drámai mértékben zuhant a fogyasztóknak a magyar gazdaságba vetett bizalma a GKI felmérése szerint. Még a vállalkozások fokozódó derűlátása sem volt képes ellensúlyozni a fogyasztói bizalomvesztést.
Vágólapra másolva!

Az áprilisi csúcs után, jelentősen visszaesett a GKI-Wallis konjunktúraindexének időszaki hatásoktól megtisztított értéke. A felmérésből kiderül, hogy javultak a magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások a kereskedelemben, és az iparban. Az építőiparban viszont jelentősen romlottak, a fogyasztók körében pedig egyenesen zuhantak.

A fogyasztói bizalmi index májusi értéke - az áprilisi választásokig tartó, csaknem egyéves, látványos javulást követően - drámai mértékben zuhant. Egyetlen hónap alatt még soha nem volt ekkora visszaesés.

A választásokat követő, szokásosnak tekinthető kijózanodás gyorsasága, feltehetőleg nagyrészt azzal magyarázható, hogy a lakosság már közvetlenül a választások után, az államháztartási hiányt csökkentő, a lakosságot is jelentősen érintő megszorítások szükségességéről értesült. A fogyasztói bizalmi index minden összetevője romlott, legjelentősebb mértékben a háztartások várható pénzügyi helyzetére vonatkozó összetevő.

Az inflációt és a munkanélküliséget ugyancsak sokkal pesszimistábban látta a lakosság, mint egy hónappal korábban. Az egyébként is jellemzően rossznak ítélt megtakarítási képesség tekintetében, az emberek további romlásra számítanak, a változás mértéke azonban, ez esetben viszonylag kisebb.

Az üzleti várakozások tavaly nyáron és ősz elején javultak jelentősen, majd féléves stagnálás után márciustól kaptak új lendületet. Az ipari várakozások egy éve szinte töretlenül javulnak, májusban azonban az európaihoz hasonlóan stagnáltak. Az elmúlt időszak termelésének megítélése kissé romlott, a következőé viszont, hasonló mértékben javult, a rendelésállományról alkotott vélemény összességében kissé rosszabb lett, de az exporté jobb.

Az építőiparban viszont az előző időszak termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is tovább javult, s a foglalkoztatási szándék is erősödött. A kereskedelemben a márciusinál valamivel jobb üzletmenetről, aktívabb megrendelési politikáról számoltak be, a készletszintet változatlannak tartották. A várható üzleti lehetőségekre is optimistábban tekintettek.

A GKI konjunktúra-indexe a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi és építőipari vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

A kutatóintézet - az Európai Unió módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem és az építőipar várakozásait veszi figyelembe. A kutatóintézet szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.