A költségvetési terv megosztja az elemzőket

Gyurcsány Ferenc bejelentése az elemzők szerint a valós állapotot tükrözi a kiigazítás után megvalósuló 8 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiányról. Ennél azonban fontosabb, hogy a következő 12 hónapban 1000 milliárd forint összegű költségvetési korrekciót tervez az új kormány.

"Nem meglepő, de mégis csúnya a kormányprogram kapcsán bejelentett, kiigazítás utáni 8 százalékos államháztartási hiány" - közölte Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a 2006. évi hiány bejelentésével "túl vagyunk a legrosszabbon". Az 1000 milliárd forintos korrekcióval a jövő évi hiány már jelentős javulást mutat majd.

Az idei évben feltehetően az adók és az energiaárak emelésével valósítja meg a 300-400 milliárd forintra tehető kiigazítást a kormány, de jövőre az egészségügyi kiadásokhoz éppúgy hozzá kell nyúlni, mint a szociális támogatások és térítések rendszeréhez - mondta Török Zoltán.

A kiigazítás során a munkáltatói járulékokat nem szabad emelni, mert az tovább rontja az adófizetési morált - hangsúlyozta Heim Péter. Az Aegon Magyarország vezető közgazdásza szerint a kormányfő mostani 8 százalékos bejelentése "az államháztartási hiány valós állapotához közelít, bár az 1,4 százalékos nyugdíjkorrekciót nem tartalmazza".

Heim Péter azonnali beavatkozást tart szükségesnek idén a gyógyszerkassza elfutása miatt. Enélkül az eredetileg tervezett 330 milliárd forintos hiány akár 80 milliárddal is több lehet. A kiigazítás során szükséges adónövelő intézkedéseknek szerinte elsősorban a fogyasztást kell terhelniük. A piacon Gyurcsány Ferenc expozéja nyomán nem várható hevesebb reakció, hiszen most már mindenki az Európai Központi Bank kamatdöntésére figyel.

A londoni feltörekvő piaci elemzők szerint egyelőre bizonytalan, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által csütörtökön, parlamenti expozéjában ismertetett költségvetési előrejelzés ezermilliárd forintos kiadás- vagy deficitcsökkentést jelent-e a következő évben.

Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája szerint, ha ezermilliárd forintos kiadáscsökkentés tervéről van szó, az "irdatlan méretű lefaragás" lenne. Ha a kormány ezermilliárd forintos kiadáscsökkentést tervez, az "hatalmas mértékben eltér attól, amiről eddig szó volt ... és sokkal érdekesebb, mint a 8 százalékos (idei) deficit-előrejelzés".

Az ekkora mértékű deficitcsökkentési terv azt jelezné, hogy nemcsak az elemzői közösségnek és a hitelminősítőknek szánt "mutatványról" van szó, hanem arról, hogy a kormány "komolyan gondol legalább valamilyen szintű költségvetési konszolidációt". Ez pozitív jelzés lenne a piacnak - tette hozzá Gable. Az adóemelés és a kiadáscsökkentés közül a deficitcsökkentés kedvezőbb módja lenne a kiadáscsökkentés, de az adóemelés is azt jelezné, hogy a költségvetési politika célja a középtávú költségvetési konszolidáció.

A bejelentés piaci hatásai Gable szerint egyelőre elenyészőek lesznek, mivel a választások után volt már egy jelentős fellendülés, és a feltörekvő piacok jelenleg általánosságban erős nyomás alatt vannak. Az pedig, hogy Magyarország az elmúlt hetekben ennek képes volt ellenállni, önmagában jelez bizonyos mértékű befektetői derűlátást. A jelenlegi globális környezetben azonban nehéz elképzelni meredek piaci erősödést a magyar befektetési konstrukciókban - tette hozzá.

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci konzultánsa szerint a piaci várakozásokhoz képest a miniszterelnök bejelentései kedvezőek, jelentősen javítják a várakozásokat. A piac jelenleg mintegy 400 milliárd forintos kiigazításban gondolkodik a következő 12-15 hónapra, egy esetleges ezermilliárdos csomag "nyilván meghaladja a legtöbb piaci szereplő eddigi várakozását", tette hozzá.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzője szerint az idei 8 százalékos deficit-előrejelzés "nem túl vonzó, viszont valószínűleg reális", tekintve a választások előtti túlköltekezést és egyéb költségvetési folyamatokat. Az idei költségvetési visszafogásoknál most már sokkal fontosabbak a következő évekre szóló tervek.

Magyarország euróövezeti csatlakozásáról Sampson azt mondta: a 2010-es céldátum eddig sem volt reális, és "nem lenne egészséges", mivel ez egyetlen év alatt "olyan eltúlzott és fájdalmas" reformot igényelne, amely nem lehetne tartós. Szerinte 2012 tekinthető reális céldátumnak, de ez is szigorú bevételnövelési és kiadáscsökkentő programot igényel. "Nem fognak túl sokan meglepődni, ha a maastrichti feltételek teljesítésének (2008-as) határidejét kitolják ... és ez nem is fog zavarni senkit, ha (az új határidőt) hiteles program kíséri, és azt végre is hajtják" - tette hozzá.