Kedvezmények fenntartását kéri a börzeelnök

A növekedésbarát államháztartás feltétele a takarékosság és az öngondoskodás ösztönzése - állítja Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke ezért az ilyen törekvéseket támogató kedvezmények fenntartását kérte a miniszterelnöktől.

A tőzsde elnöke mai sajtótájékoztatóján arra kérte a kormányfőt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakra és a nyugdíj-előtakarékossági számlára vonatkozó kedvezmények, továbbá az ezeken a megtakarítási csatornákon keresztül elért hozamok árfolyamnyereség-adómentességét továbbra is tartsa fenn változatlan formában.

A részvények és befektetési alapok 3 évnél hosszabb tulajdonlását pedig ne sújtsa árfolyamnyereség-adóval. Mindezt annak érdekében, hogy a tőkejövedelmek jövő évtől történő általános megadóztatása mellett továbbra is vonzó alternatíva maradjon a magyar vállalatok részvényeinek a tartása.

A tőzsde elnöke emlékeztetett arra, hogy egy folyamatosan növekvő aktivitású tőkepiac növeli az ország tőkevonzó képességét és javítja a költségvetés bevételi oldalát, köszönhetően a piaci szereplőktől beszedett társasági adónak és a tőzsdei megmérettetés kényszerítő hatásának.

Szalay-Berzeviczy Attila fontosnak tartja, hogy a tőzsde élénkítése továbbra is kiemelkedő szerepet kapjon. A kormányprogramban szereplő célkitűzés, miszerint a jövőben Magyarország regionális pénzügyi központ legyen, elképzelhetetlen egy jól működő hazai tőkepiac nélkül.

A Budapesti Értéktőzsde elnöke bízik abban, hogy a tavaly létrehozott, a tőzsdei bevezetéseket támogató Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál rendelkezésre álló 100 millió forintos alap továbbra is elérhető lesz a magyar kis- és középvállalatoknak, miközben a bevezetéseket ösztönző differenciált osztalékadó-rendszer (tőzsdei cégek esetén 10 százalék, tőzsdén kívüli cégek esetén 25 százalék) január 1-től ténylegesen életbe lép.

Szalay-Berzeviczy Attila fontosnak tartja, hogy a tőzsde élénkítése továbbra is kiemelkedő szerepet kapjon. A tőzsde elnöke bízik abban, hogy a tőzsdei bevezetések támogatására tavaly létrehozott 100 millió forintos alap a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál továbbra is elérhető lesz a magyar kis- és középvállalatoknak, miközben 2007. január 1-jétől ténylegesen életbe lép a bevezetéseket ösztönző differenciált osztalékadó-rendszer. Ez utóbbi rendelkezés értelmében a tőzsdei cégek osztalékadója 10 százalékra csökken a jelenlegi 25-ről a magánszemélyek esetében.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) támogatásáról biztosítja a BÉT elnökét és egyetért a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatos felhívásával.

A BAMOSZ erről szóló közleménye rámutat arra, hogy a lakossági megtakarítási struktúrán belül jelentős az alacsony megtérülésű, hosszú távú megtakarításokra alkalmatlan eszközök aránya. A lakosság megtakarításainak még mindig hozzávetőlegesen fele készpénz és bankbetét jellegű instrumentum.

A BAMOSZ kiemeli: a következő éveknek és évtizedeknek a növekvő mértékű öngondoskodásról kell szólniuk.

A szövetség, miközben egyetért a bér-, illetve tőkejellegű jövedelmek adózásának közelítésével és így az árfolyamnyereség- és kamatadó valós kulcsainak megjelenésével, továbbra is alapvető fontosságúnak tartja a hosszú távú megtakarítások kedvezményes kezelésének fenntartását, illetve megteremtését.

A kormány és a BÉT tavaly ősszel tőzsdeélénkítő megállapodást kötött. Ennek eredményeként vezették be 2006 januárjában az úgynevezett negyedik nyugdíjpillért, a nyugdíj-előtakarékossági számlát, amelyet a nyugdíjpénztárakhoz hasonló adókedvezmény illet meg.

A megállapodás része volt a differenciált osztalékadó, a tőzsdére lépést támogató 100 millió forintos alap, továbbá a gazdasági és tőzsdei ismeretek tantárgy bevezetése a középiskolákban. Mindezek mellett a kormány elhatározta, hogy 2007. január 1-jével 10 százalékos egységes kamat- és árfolyamnyereségadót vezet be.

[origo]/MTI