Magyarország vezeti a kihelyezési rangsort

Vágólapra másolva!
Már nem a mind alacsonyabb költség az egyedüli meghatározó a vállalati termelő, kiszolgáló és szolgáltató tevékenységek kihelyezésének helyszínkiválasztásában, hanem például az is, hogy az adott ország milyen nyelvi környezetet kínál. Ebben Kelet-Európa, benne Magyarország, változatlanul versenyképes Indiával - áll a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) felmérésében.
Vágólapra másolva!

A világ legnagyobb, nem befektetői banki jellegű elemző- és előrejelző házának 16 oldalas tanulmánya szerint a globális tevékenységkihelyezési piac éves értéke jelenleg 40-50 milliárd dollár, évente 30 százalékkal bővül, és 2008-ra eléri a 100 milliárd dollárt.

A "robbanásszerű" bővüléséből eddig India húzta a legnagyobb hasznot. Már 2004-ben 700 ezer indiai dolgozott külföldi cégek által oda kihelyezett állásokban. Az elmúlt egy évtizedben az amerikai vállalatok álltak a kihelyezési (offshoring) és kiszervezési (outsourcing) tevékenység élvonalában, szorosan mögöttük következtek a brit cégek.

Most már azonban a kontinentális Európa vállalati szektora adja a legnagyobb új kihelyezési keresletet. Ezek a német, francia és észak-európai vállalatok is ugyanolyan hatékonyság- és költségelőnyökre törekszenek, mint angolszász versenytársaik, de azoknál jóval kevésbé tartják kényelmes megoldásnak tevékenységük igen jelentős részének kihelyezését olyan távoli, csak angol ajkú munkaerőt kínáló országokba, mint India, áll az EIU tanulmányában.

Az elemzés szerint a kontinentális európai vállalatok a saját nyelvükön akarják a fogadó ország szolgáltatásait, és nagyobb mértékű kulturális hasonlóságot is igényelnek. Különösen olyan tevékenységek kihelyezése esetén, amelyek közvetlenül a fogyasztóhoz kapcsolódnak. Előnyben részesítik emellett a fölrajzi közelséget és az azonos időzónát. Ez utóbbi törekvésre alkalmazza a londoni elemző cég a tanulmányban a "nearshoring" kifejezést, a "közeli kihelyezés" új jelenségének leírására.

Az EIU által egy átlagos német vállalat szempontjából összeállított, több mutatót - költség, üzleti környezet, kockázati profil, infrastruktúraminőség - figyelembe vevő kihelyezési helyszínrangsorban az első két helyen Csehország és Magyarország áll azonos pontszámmal, utánuk Lengyelország következik, és India csak a negyedik, Kína pedig a hatodik helyre került.

Az elemzés szerint a közép-európai kihelyezési helyszínek - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia - egyszerre kínálnak alacsony költséget, magas szakképzettséget, európai uniós szabályozói környezetet és szilárd infrastrukturális hátteret. Ez a térség a belátható jövőben vonzó lesz a magasabb hozzáadottérték-tartalmú szolgáltatások helyszíneként. Az itteni bérköltség még mindig csak mintegy a fele a nyugat-európainak, és a bérinfláció lassult a 2004-es EU-csatlakozás óta.

A fordulatra jellemző, hogy most már indiai cégek is kezdenek közép-európai központokat nyitni a helyi piac ellátására, írja a londoni tanulmány.

Az EIU-elemzés külön esettanulmányt közöl az amerikai Alcoa magyarországi jelenlétéről. A világ legnagyobb alumíniumipari cégének Székesfehérváron van az európai kiszolgáló központja. A vállalat globalizációs igazgatója, Hubert Angleys az EIU-tanulmány szerzőinek azt mondta, hogy a cég olyan helyszínekre települ, amelyek a legkisebb költséggel kínálják az általa igényelt szakértelmet. Magyarország esetében nem annyira a földrajzi helyszín, mint a nyelvtudás döntött.

Az igazgató szerint a magyarországi bérköltség még mindig 50 százalékkal alacsonyabb a legolcsóbb nyugat-európai országénál. Angleys elismerte, hogy egy ideig aggódva figyelte a magyar bérek megugrását, de ma már úgy látja, hogy a bérinfláció lelassult, és a korábban vártnál hosszabb ideig fog tartani, mire a magyar bérszint eléri a nyugat-európait.