Nem fagyhatnak be a magyar ingatlanalapok

A magyar ingatlanalapok nem válhatnak olyan könnyen fizetésképtelenné, mint ahogy az néhány német ingatlanalappal a közelmúltban történt - mondta az [origo]-nak Kovács Zsolt, az ING alapkezelő szakembere. A magyar ingatlanalapok vagyonának zöme ugyanis gyorsan értékesíthető eszközökből áll.

A közelmúltban egy müncheni alapkezelő, azért volt kénytelen 3,2 milliárd eurót forgató ingatlanalapját befagyasztani, mert a befektetők 24 órán belül 700 millió eurót vontak ki az alapból. Az alapkezelő a kialakult pánikhangulatért az egyik német gazdasági elemzőt okolja, mivel " közleményükben eladásra szólították fel a befektetőket". Ez már a harmadik német ingatlanalap, amelyet lezárnak.

Kovács Zsolt szerint ilyen Magyarországon nem fordulhat elő. A magyar ingatlanalapok tőkéjének mintegy kétharmada készpénzben, folyószámlán, és könnyen értékesíthető kötvényekben van. Ennek oka, hogy tavaly a magyar ingatlanalapok tőkéje 99,6 milliárd forintról 361,58 milliárd forintra nőtt, ami 263 százalékos növekedés.

A befektetési alapok a hirtelen hozzájuk áramló 262 milliárd forint tőkének csak egy részét tudták ingatlanba fektetni, az összeg nagyobb része könnyen értékesíthető eszközökben, befektetési lehetőségekre vár. Így egy esetleges pánik esetén is vissza tudnák fizetni a befektetők által összeadott pénzt.

Németországban azonban az alapok tőkéje sokkal nagyobb arányban van ingatlanokban, ezért nem tudták állni a befektetők visszaváltási rohamát.

Kovács Zsolt szerint csak zártvégű ingatlanalapot érdemes indítani. Így a futamidő végéig megtervezhető az összegyűjtött tőke befektetése és befektetésből történő kivonása. A nyíltvégű ingatlanalapok tőkéje azonban hirtelen megemelkedhet, vagy csökkenhet.

Hirtelen tőkecsökkenés az alap befagyásához vezethet, ahogy az Németországban történt. Hirtelen tőkenövekedés esetén viszont, megfelelő befektetés hiányában alacsony hozam kialakulását okozhatja. A magyar ingatlanalapok esetében, a szakértő szerint inkább az utóbbi problémára van esély, míg az előbbi rendkívül valószínűtlen.

Giczi József